Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

V. A TOPOGRAFIKUS ÉS LEÍRÓ ÁSVÁNYTAN FÖLDTANI KERETBEN (az 1940/50-es évek fordulójától az 1980-as évek közepéig)

V.4.3. Közgyűjtemények A Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettárában Tokody László tárigazgatósága alatt (1944-63) az 1950-es évek elején kristálymorfológiai, illetve elsősorban morfológiai irányultságú leíró ásványtani (Zsivny Viktor, 1912-55; Erdélyi János, 1937-57; Tokody), valamint mikromineralógiai és magmás kőzettani kutatások folytak (Herrmann Margit, 1934-58; Szentpétery Zsigmond, 1944-52). 1957-58-ban Tokody kivételével a teljes szakembergárda kicserélődött. Az 1956-os katasztrófa után évekig tartott a konszolidáció, majd 1962/63-ban ismét a munkatársak nagy része nyugdíjba ment (Tokody) vagy eltávozott (Juhász Árpád, 1957-03; Kaszanitzky Ferenc 1957-62 stb.). Ravasz Csaba (1956-60, tárigazgató 1963-70) és Jánossy Dénes (megbízott igazgató, 1970-79) hivatali ideje alatt lényegében kizárólag magmás és üledékes petrográfiai (Örkényiné Bondor Lívia, 1960-81; Vinczéné Szeberényi Helga, 1961—93; Noskéné Fazekas Gabriella, 1963-89); majd magmás geokémiai-petrológiai (Embey-Isztin Antal, 1967-) kutatómunka folyt. Örkényiné és Vinczéné ezenkívül a plagioklászok kristálytanával és -optikájával is foglalkozott. Hosszabb ideig dolgozott a tár laboratóriumában Rapszky József né (1942-64, 85. ábra), majd Pitter György (1971-87) vegyész. A MAFI ásvány- és teleptani gyűjteményében 1957-7l-ig dolgozó Erdélyi János, majd Kákay Szabó Orsolya (1968-) elsősorban ásványtani publikációkat tett közzé. 85. ábra. Rapszkyné Hanák Mária a TTM Ásvány- és Közettárának vegyi laboratóriumában