Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

V. A TOPOGRAFIKUS ÉS LEÍRÓ ÁSVÁNYTAN FÖLDTANI KERETBEN (az 1940/50-es évek fordulójától az 1980-as évek közepéig)

irányzatnak is, de az inga erős átlendülése a hazai kis létszámokkal párosulva azt eredményezte, hogy a szűkebb értelemben vett ásványtannak Magyarországon alig maradt néhány képviselője. Az ásványtan progresszív

4 „alapkutatási" ágai közül a röntgenkrisztallográfiának (ahogyan majd később az elektronmikroszkópiának) vagy a kísérleti ásványtannak a földtudományok e fellendülési periódusában nem volt vagy alig akadt képviselője a hazai kutatóhelyeken. Emiatt az ásványtannak a szilárdtestfizikával, illetve anyagtudománnyal érintkező határterületeit kívülről „lakták be", ami nyilván előnytelenül befolyásolta a mineralógia oktatási és kutatási pozícióit. A korszerű ásványtani anyagvizsgálati módszereknek a II. világháború utáni gyors hazai elterjedése és az említett tudományos súlyponteltolódás következtében a mineralógia fokozatosan az „ancilla geológiáé'"

5 szerepét kezdte betölteni: a teleptani, illetve kőzettani, geokémiai kérdések megválaszolásához szükséges anyagvizsgálati „segédtudománnyá" vált, amelyet talán a korábban is létező „ásvány-kőzettan" szóösszetétel elterjedése is jelképez. Az 1945 előtt talán túlzottan is elméleti jellegű mineralógiai az új tudománypolitikai követelmények is - különösen az 1950-60-as években - határozottan a gyakorlati feladatok felé terelték: „a kutató ... nem ún. »magasröptü«, elvonatkoztatott, a valóságban sokszor teljesen közömbös témákról szóló dolgozatokat nyújt az ún. szakközönségnek, hanem az élettől követelt feladatokat old meg a közösség számára".

6 A mineralógia gyakorlati irányba fordulása a topografikus ásványtan szempontjából természetesen kedvező következményekkel is járt, hiszen a hazai ásvány-előfordulásokra vonatkozó új ismeretek elképesztő mennyiségi növekedését eredményezte (1. erről részletesebben az V.5. részt). V.2.2. Kutatásmódszertani fejlődés

7 Az anyagvizsgálati lehetőségek kibővülése korábban alig ismert területek (agyagásványok, bauxitásványok stb.) kutatását tette lehetővé a hazai ásványtan számára. Az 1950-es 4 „A legfontosabb eredményekhez vezető út a kristálytan felöl indult, mintegy emberöltővel ezelőtt, a kristályfinomszerkezet röntgenelemzése megismerésével" (Szádeczky, 1951: 364). „Az ásványtan lökésszerű fejlődését a röntgenmódszer bevezetése hozta létre" (Nagy, 1957: 197). 5 „A geológia szolgálólánya", az ancilla theologiae mintájára. 6 Szádeczky (1951: 362). Érdekes e kijelentést összevetni Vadász (1942) korábbi megállapításával: „A tudomány minden nagy alkotása mindig csak elvonatkoztatott munkából fakad, s az igazi tudományos munka a jövőben is csak ilyen szabad felfogásban lehet eredményes." 7 Fontosabb összefoglaló munkák: Vendel M. (1959): A kőzetmeghatározás módszertana. Budapest: Akadémiai Kiadó; több cikk a Földtani Közlöny 1963-as Agyagásvány füzetében; Bárdossy Gy. (1964): A röntgenvizsgálatok földtani alkalmazásának újabb módszerei. Magy. Áll. Földt. Intéz. Évi Jel. 1962-ről, 591-616; Rischák G. (1965): Röntgenfluoreszcenciás színképelemzés alkalmazása a földtani kutatásban. Magy. Áll. Földt. Intéz. Évi Jel. 1963-ról, 337-345; Buda Gy., Földváriné Vogl M., Kubovics I. & Nemecz E. (1968): Az ásvány-kőzettani anyagvizsgálat korszerű módszerei és eszközei. Budapest: Mérn. Továbbképz. Int.; Pantó Gy. (1969): Az elektronmikroszonda működése és földtani vonatkozásai. MTA X. Oszt. Közlem., 3, 263-281; Sztrókay K. I., Grasselly Gy., Nemecz E. & Kiss J. (1971-72): Ásványtani praktikum I-Il. Budapest: Tankönyvkiadó; Tolnay V. (1973): Kémiai elemzések /MÁFI Módszertani Közlem., 2(1)/; Bérezi J., Bognár L. & Kiss J. (1976): Neutronaktivációs analitika és jelentősége a földtani-geokémiai kutatásokban. Földt. Közi, 106, 161-169; Kiss J., Szemethy A. & Balázs E. (szerk.) (1979): Korszerű ásványtani geokémiai anyagvizsgáló módszerek. Budapest: MFT; Vogl M. (1981): Az agyagásványok vizsgálati módszereinek fejlődése az elmúlt 20 év alatt. Földt. Közi, 111, 31-39; Gatter I. (szerk.) (1985): Ásványtan-geokémiai szemelvények.. Budapest MFT; a MÁFI Módszertani Közlemények számos további kötete.