Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

Molnár János, pesti gyógyszerész, törvényszéki vegyész készítette a fauserit leírásához (A. Breithaupt) szolgáló elemzést (1865), és verespataki, valamint vörösvágási agalmatolitmintákat [víztartalmú amorf alumoszilikátokat] elemzett (1876). Sipőcz Lajos (a bécsi és gráci egyetem neveltje, 1880-tól a csehországi Karlsbad városi vegyésze) meghatározta a jordanit képletét (1873), részt vett a ludwigit első elemzésében (1874), mennyiségi elemzési adatokkal igazolta a miargirit és kenngottit azonosságát (1877), vizsgálta a zoisitot (Gustav Tschermakkal, 1880), elemezte a semseyitet annak leírásakor (1881), az MTA 1879-es megbízása alapján több magyarországi ásványt analizált (1885, felsőbányai volframit, nagybörzsönyi wehrlit [pilsenit], offenbányai szilvanit, nagyági nagyágit, bournonit és krennerit, utóbbi képletének meghatározásával, oravicai és dobsinai nikkelércek, felsőbányai semseyit, négy különböző lelőhelyü szfalerit). Hankó Vilmos, középiskolai tanár a Szászváros és Algyógy közötti erdélyi glauberitkivirágzást (1882), valamint a nagyági szilvanitot és a nagyágitot elemezte (1888). Hidegh Kálmán, középiskolai tanár magyarországi fakóérceket (1879), majd az MTA bizottságának segélyével több magyarországi ásványt elemzett (dognácskai és vaskői augit, felsőbányai és kapniki bournonit, szokolyai gránát, selmeci piromorfit, rézbányai és csiklovai sztilbit, 1881). Koch Ferenc, kolozsvári vegytan tanszéki tanársegéd (1878-84) és magántanár (1887-97) korában több ásványanalitikai munkát közölt (egy budai opáfszerü ásványról, 1884; a fehér-hegyi (Budapest) halloysitekről, 1887; a koppándi cölesztinről és baritról, 1888); bátyja, Koch Antal számára készítette el a ditrói nefelin (1879) és az aranyi-hegyi szabóit [hipersztén] ellenőrző elemzését (1883). Muraközy Károly, műegyetemi vegytan tanszéki tanársegéd egy szentesi kút fúrása közben talált vivianitot elemzett (1888). 59. ábra. Kristályrajzok Abt Antalnak a budapesti egyetemi ásványtárában levő földpátokat bemutató tanulmányából (1873)