Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

Benkő Gábor (Koch Antal tanársegéde) és Jahn Károly kolozsvári középiskolai tanár a zsij vajdej vulkáni széntelepes összletből ismertetett bielzit néven egy fosszilis gyantát.

70 A szomolnoki piritbánya néhány év alatt három új vas-szulfát ásvánnyal örvendeztette meg a mineralógusokat. Krenner 1888-ban a Hlavacsek Kornél helyi bányamérnökről elnevezett kornelit, 1891-ben a szomolnokit, és a jól hasadó, rombusz alakú kristályokban megjelenő romboklász nevü új fajokat jelentette be az MTA ülésein. Publikálásukkal azonban nem törődött, és erre csak több mint 30 évvel később - posztumusz - került sor, Zimányi Károly jóvoltából. Akkoriban még sokkal kevesebb új fajt írtak le, mint manapság, így a jelentős késlekedés ellenére csak a szomolnokit esetében forgott veszélyben Krenner prioritása. Ezt az ásványt ugyanis ferropallidit néven R. Scharizer is leírta 1903-ban, Chiléből, azonban ő nem közölt kristálytani adatokat, így a szomolnokit név vált nemzetközileg elfogadottá.

71 1892-ben immár Semsey Andor keresztnevét is ásványnév örökítette meg: az andoritot (ezüst-ólom-antimon-szulfid) Krenner József Felsőbányáról ismertette. Ezúttal szerencsére nem késlekedett az ásvány publikálásával,

72 így megelőzte a sundtit néhány hónappal és a webnerit két évvel későbbi leírását. (A három ásvány azonosságát L. J. Spencer mutatta ki 1897-ben.) 53. ábra. A lorándit eredeti kristályrajza Krenner József kéziratából (1894) 1894-ben Krenner másik elválaszthatatlan barátja és egykori tanítványa, Eötvös Loránd tiszteletére a mai macedóniai Rozden melletti Allchar-bányában talált új talliumarzén-szulfidot lorándit névvel látta el (53. ábra). Az új ásványt az 1893-ban ásványkereskedők által nagy mennyiségben piacra dobott szép realgárpéldányokon figyelte meg. „Krenner pompás ásványismerő készsége kellett hozzá, hogy ezt a színben, alakban a realgárhoz oly hasonló ásványt az átvizsgált példányokon észrevegye."

73 Ez volt az első olyan új faj, amelyet magyar kutató az ország határain túli lelőhelyről határozott meg. 0 Benkő G. & Jahn K. (1886): Zsil-Vajdei-böl származó asphaltszerü anyag ásványtani és vegytani vizsgálata. Orv. Termtud. Értés., 11, 159-160. 71 Krenner J. (1888): [cím nélkül]. MTA Értés., 22, 131; Krenner J. (1891): Két új magyar ásvány. Akad. Értés., 2, 96; Krenner J. (1925): Kornelit. Math. Termtud. Értés., 42, 1-3; Krenner J. (1928): Két új magyar ásvány. Math. Termtud. Értés., 45, 1-9. 72 Krenner J. (1893): Andorit, uj hazai ezüstércz. Math. Termtud. Értés., 11, 119-122. 73 Krenner J. (1894): A lorándit, új ásványfaj. Math. Termtud. Értés., 12, 473; Koch (1952: 57).