Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

természettudományi osztálynál" a KMTT tevékenységének megváltoztatását teszi szükségessé: „a száraz nyomozás helyett a társulat lesz a mathematicai és természettudományoknak azon orgánuma, mely a nyert eredményeket népszerűen adja elő, elterjesztésükön, életbe léptetésükön és megkedveltetésükön dolgozik". A tudománynépszerűsítés legfőbb fóruma az 1869-ben indult, kivételesen magas színvonalú folyóirat, a Természettudományi Közlöny lett. A Közlönyben a mineralógusok közül egyedül Krennernek 61 cikke és előadás-kivonata jelent meg. A honi természettudomány legfényesebb nevei szerepeltek a társulat népszerű előadóestjein (1873-tól). Az itt elhangzott előadások mellett egyéb művek sokaságát adta ki az 1871-ben indult könyvkiadó vállalat, például Schmidt Sándor A kristályokról c. előadását (1884) és Drágakövek c. kétkötetes népszerűsítő könyvét (1890).

47 Az alapítványok kamataiból a társulat a tudományos kutatást ösztönző pályázatokat írt ki, először megszabott témában, majd Eötvös Loránd javaslatára (1871) beküldött kutatási terveket is támogattak. E pályázatoknak és megbízásoknak köszönhető olyan, topografikus ásványtani adalékokat is tartalmazó müvek születése és kiadása, mint Kerpely Antal: Magyarország vaskövei és vasterményei, különös tekintettel a vas legfőbb chemiai és physikai tulajdonságaira (1877), Maderspach Livius: Magyarország vasércz-fekhelyei (1880), Inkey Béla: Nagyág földtani és bányászati viszonyai (1885), Primics György: A Csetráshegység geológiája és ércztelérei (1896). A Bugát-Schusterpályázat díját nyerte el Toborffy Zoltán Adatok a csillámok ismeretéhez c. munkája, melyet szintén a társulat adott ki (1916, 47. ábra). 47. ábra. Flogopitkristály (New Jersey) étetett felszínének mikroszkópi képe, képkivágat 0,16 mm (balra), 55 mm (jobbra), Toborffy Zoltán Csillámok c. könyvéből (1916) A KMTT küldte ki az 1876-ban lehullott zsadányi meteorit begyűjtésére Krenner Józsefet és Petrovics (Pethő) Gyulát, illetve a dobsinai jégbarlang felmérésére 1873-ban Krenner Józsefet és Stürzenbaum Józsefet. 47 A KMTT kiadványairól részletesebben írt Gazda (2001).