Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

kiadványok, monográfiák, monográfiasorozatok közül a vármegyei, illetve bányavárosi, illetve bányaterületi monográfiák

24 vonatkozó részei említhetők. Ismert, hogy a szakma néhány kiválósága (például Schmidt Sándor) az igényesebb időszakos lapokban is közzé tett ismeretterjesztő cikkeket,

25 az ilyen kiadványokban megjelent írásokról azonban nincs áttekintésünk. Ugyancsak vajmi keveset tudunk a különböző vidéki természetrajzi egyesületek vagy középiskolák évkönyveiben stb. megjelent ismeretterjesztő cikkekről. III.3.2. Közoktatás

2 1849-ben az egyetem kétéves filozófiai előkészítő tanfolyamát megszüntették, és a két tanévvel a gimnáziumi oktatás idejét toldották meg, amely így nyolcosztályos lett. Ezáltal létrejött az a keret, mely nemcsak a tárgyalt korszakban, hanem egy évszázadig, különböző változásokkal, de viszonylagos állandóságot biztosított a magyarországi középfokú oktatásnak. Az ásványtan időben és iskolatípusonként eltérő módon és arányban (44. ábra), de mindig része volt a középfokú oktatásnak, nemcsak a továbbtanulásra jogosító gimnáziumban, hanem a polgári iskolában is. 44. ábra. Az ásványtan oktatása 1849-1927 között a középiskolákban. A függőleges tengelyen a tanuló életkora évben, az oszlopok alatti számok a tantervi változások évei. Az oszlopok fölött G: (fiú)gimnázium, LG: leánygimnázium, RI: reáliskola. Az oszlopokban az ásványtannal együtt oktatott tárgy F: földtan, K: kőzettan, T: természetrajz, V: vegytan. Ugyanott a számok a tárgy heti óraszámai, zárójelben az ebből az ásványtanra jutó körülbelüli óraszám (ha ismert). Megjegyzés: valamennyi ásványtant az elemi és a polgári fiú- és leányiskolában is tanítottak "

4 Például Szellemy G. (1894): Nagybányának és vidékének fémbányászata. Nagybánya; Szmik A. (1906): Adalékok Felsőbánya sz. kir. bányaváros monográfiájához. Felsőbánya. 25 L. pl. a Magyar Salon 1888. évi kötetében Loczka Józseftől a „Vegyészet a Magyar Nemzeti Múzeumban" (504-505) és Schmidt Sándortól az „Erről is, arról is" című írást (505-51 1). 26 Részletesebb összefoglaló: Lisztes (1990b).