Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)
II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)
kétes adatot tartalmaz. Koch Sándor úgy ítélte meg, hogy lelkiismeretes munka gyümölcse, amely számos régebbi szerző téves állításait cáfolta meg. 131 38. ábra. Kristályrajzok Michael J. Ackner Mineralogie Siebenbürgens című könyvének végéről (1855) 11.6.4. Ásványrendszertanok, tankönyvek és disszertációk A korabeli ásványrendszertanok és az - úgyszintén rendszertani szemléletű - ásványtantankönyvek értelemszerűen kevés új leíró és topografikus ásványtani információt közölnek, de a teljesség kedvéért röviden áttekintjük e műveket is. //.6.4.1. Fizikatankönyvek A régebbi korok emlékeként az ásványtan bizonyos részei még egy ideg felbukkantak a fizikatankönyvekben, de már többnyire nem a természetrajzi tárgyakhoz, hanem a kémiához kötődve. (Mivel a bölcsészkaron 1850-ig nem volt önálló kémiaoktatás, e tárgy ismeretei is a fizikatankönyvek tartalmazták.) Martinovics Ignác 1787-ben megjelent fizikakönyvében a címében ásványtani rész inkább az ásványokból nyerhető anyagok szervetlen kémiája, semmilyen ásványtani leíró részt nem tartalmaz. Matthaeus Pankl (Pankl Máté) fizikája (1790) a természetrajzi részeket is tartalmazó „régi vágású" fizikatankönyvek utolsó darabjai közé tartozik. Az ásványtani részből csak 8 oldal foglalkozik az ásványokkal és 10 a mágnességgel. Varga Márton nagyváradi akadémiai tanár A gyönyörű természet tudománnyá című könyve (1808) lényegében fizika- és kémiakönyv, az ásványokat vegytani szempontból említi, legfeljebb igen általános lelőhelyadatokkal: „a Wismut az Erdélyi [!] és a Cseh Országi bányákban nem ritka madár". 132 131 Tóth (1882: 11); Koch (1885: 1-4); Koch (1952: 48). 132 Martinovics, I. I. (1787): Praelectiones physicae experimentális /-//.. Leopoli: Piller. (Caput V. De resolutione et compositione corporum mineralium. I. kötet, 115-243); Pankl, M. (1790): Compendium institutionum physicarum, quod in usum suorum auditorum conscripsit. Posonii: Landerer. (Pars II. Diss. V. De Globo Terraqueo, Caput III. De corporibus mineralibus, & in specie de magnete.); Varga M. (1808):
