Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)

35. ábra. Kalcit álalak, aragonit után (Aranyosbánya, az 1770-es évekből származó példány, legnagyobb képkiterjedése 30 cm, ELTE Ásványtár) II. Antimon[it]: Offenbánya. Füzes, Josephi Stollen; Maria Mala. Csertes, Regina Stollen. Macsesd, Stephani Stollen. Boica. Nagyág. Antimonvirág [antimonokker, talán tellurit?] Nagyágon kvarcdrúzákon fordul elő, és apró szemcsés Rothblenderz.en [vörös szfaleriten], ugyanígy olykor a Bráza-hegyen, hasonlóképpen drúzás kvarcon. Ismert a másik fajta antimon [valójában tellúr], amellyel a dús nagyági és facebányai aranyércek vegyülnek. III. Cinkfényle [szfalerit]: Radna és Boica, fekete és barna kristályos. Füzes Michaeli, ugyanilyen, zöldes színben játszó. Hercegány, pávafarkszínü [irizáló] és átlátszó, gránáthoz hasonló. Nagyág, vörös, apró szemcsés és szurokfekete, kristályos. A radnait kivéve a többi mind arany- és ezüsttartalmú. IV. Kristályos arzén, vagy arzénrubin [realgár]. Nagyág. Csertes, a nagy külfejtés. A könyv második kötete az erdélyi kősó valamennyi vonatkozását tárgyalja: a telepek elhelyezkedését, ásványait, keletkezését, bányászatának történetét és jelenét, a sókereskedelmet stb. Az ásványtanilag legérdekesebb részek a kősóval és a benne található anyagokkal foglalkozó II. és III. fejezet. 11.6.3.3.3. Müller von Reichenstein: Mineralgeschichte der Goldbergwerke in dem Vöröschpataker Gebirge.

.. Müller verespataki „lelőhelymonográfiája" a Born és Trebra által szerkesztett Bergbaukunde című folyóirat első kötetében jelent meg 1789-ben.

112 A cikkből az úgynevezett Brandsteinre vonatkozó részeket idézzük: Az apró kovatörmelékkel kevert közönséges szilárd kőzetben különböző kerek, illetve szögletes, kisebb-nagyobb fekete matériák ... tűntek fel. Jobban megvizsgálva nyomban észrevettem, hogy ezek törzsek, ágak és fahasábok, melyek itt-ott a kőzetben minden rendszer nélkül helyezkednek el. Némelyek még a teléren is áthatolnak, és e hegység keletkezése óta ugyanott hevernek. (...) Megvizsgálva úgy találtam, hogy mázsájuk 2,5 lat (0,8%o) aranyosezüstöt ... tartalmaz. A teléren 112 Müller von Reichenstein, F. J. (1789): Mineralgeschichte der Goldbergwerke in dem Vöröschpataker Gebirge bey Abrudbánya im Grossfürstenthume Siebenbürgen nebst eine Charte. Bergbaukunde, 1, 37-91.