Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A dunabogdányi Csódi-hegy dácitjának kőzetalkotó gránátja (Szabó Zsófia, Harangi Szabolcs és Weiszburg Tamás)

96 Szabó Zs., Harangi Sz. & Weiszburg T. 7. ábra. Andezites összetételű, 5 % H,0-t tartalmazó magmából egyensúlyban kristályosodó fázisok a nyomás és a hőmérséklet függvényében - Green (1982) kísérleti adatai. A Csódi-hegyen talált koegzisztens ásványegyüttes mezeje körülbelül az ábra közepén található. GT: gránát, PX: piroxen, AM: amfibol, PL: pla­gioklász, QZ: kvarc, BI: biotit, L: folyadékfázis Fig. 7. Pressure-temperature (PT) diagram of mineral phases crystallizing from a magma of andesitic com­position (containing 5 % H20), based on experimental data of Green ( 1982). The field of the coexistent min­erals of the Csódi Hill are found approximately in the centre of the figure. GT: garnet, PX: pyroxene, AM: amphibole, PL: plagioclase, QZ: quartz, BI: biotite, L: liquid phase A Csódi-hegyi gránát sűrűsége nagyobb, mint a piropé, de kisebb, mint a piralspit ásványsor többi tagjáé. Ezt jól magyarázza a Ca-helyettesítés, a nagy ionrádiusza miatt ugyanis csökkenti az elegykristály sűrűségét. A mért rácsállandó az Mn-almandinhoz esik közel, azonban az elektronmikroszondás elemzésekből egyértelműen látszik, hogy nem a Mn-tartalom növeli meg az almandin értékéhez képest a rácsállandót, hanem a Ca-helyettesítés. A Ca-gránátok (u grand it-sor) jóval nagyobb rácsállandói alapján várható is, hogy már viszonylag kis Ca-helyettesítés is érdemleges rácsállandó­növekedést okoz a piralspit ásványsorban. A Csódi-hegyi gránát petrográfiai és ásvány kérni ai vizsgálati eredményei mind arra utalnak, hogy a gránát elsődleges eredetű, azaz közvetlenül magmából kristályosodott ki. Erre utal a közel idiomorf alak, a plagioklász íénokristállyal való együttes megjelenés (összenövés), az, hogy a zárványok (plagioklász, bitotit, kevesebb cirkon, Fe-Ti-oxid és apatit) megegyeznek a bezáró kőzetben található ásványfázisokkal, a plagioklász-zárvá­nyok gyakran koncentrikus elrendeződésűek, egyes esetekben megfigyelhetők vissza­oldódási jelenségek (vékony, plagi oki ászban gazdag reakciózóna a gránátok körül), továb­bá ezt támasztja alá a más elsődleges gránátok kémiai összetételével való hasonlóság is. 5.2. A Csódi-hegyi gránát képződési viszonyai

Next

/
Thumbnails
Contents