Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise (Harangi Szabolcs)

78 Harangi Sz. 6. ábra. A Visegrádi-hegység középső miocén vulkáni kőzeteinek (telt négyzet: Csódi hegy; üres négyzet: gránátos riodácitok; háromszög: gránátmentes vulkánitok) geokémiai változékonysága főelem-, nyomelemés radiogénizotóp-arányok alapján. Fig. 6. Geochemical variation of the Middle Miocene volcanic rocks of the Visegrád Mts. (filled square: Csódi Hill; open square: garnet-bearing rhyodacites; triangle; garnet-free volcanic rocks). Mineral names (top right): garnet, amphibole, biotite, clinopyroxene, plagioclase 6.2. A Csódi-hegyi dácit petrogenezise A nagy Si02-tartalmú, peralumíniumos vulkánitok képződését általában metapelites alsókéreg-kőzetanyag részleges olvadásával magyarázzák (pl. Birch & Gleadow, 1974; Clemens & Wall, 1984; Barley, 1987; Gilbert & Rogers, 1989). Ezek az S-típusú vulkánitok az elsődleges eredetű gránátok mellett gyakran tartalmaznak xenokristály (resztit) gránátokat, továbbá metamorf kőzetzárványokat is (Ausztrália: Birch & Gleadow, 1974; Clemens & Wall, 1984; Canterbury, Új-Zéland: Wood, 1974; Barley, 1987; DK-Spanyolország: Zeck, 1970; Munksgaard, 1985). A gránátok mellett általánosan megjelenik a kvarc, káliföldpát és jordierit. Mindezek az ismérvek azonban nem jellemzőek a Csódihegy gránátos dácitjára, sem a Visegrádi-hegység délnyugati részén található gránátos riodácitokra. Nagy mélységből származó metamorf kőzetzárványokat ezekben a kőzetekben mindezidáig nem találtak, továbbá sem cordierit, sem kvarc és káliföldpát fenokristály nem található ezekben a kőzetekben. A gránátok kivétel nélkül elsődleges eredetűek lehetnek, azaz szilikátolvadékból kristályosodtak ki nagy nyomáson. A kristályosodási mélységre egyensúlyban lévő ásványpárok hiányában nehéz megbízható becslést adni. A gránátok viszonylag magas grosszulár- (9-14%) és alacsony spessartintartalma (< 9%) 5-6 kbar-t (sőt valószínűleg 8-10 kbar-t) meghaladó nyomást feltételez, azaz 15 km (sőt 20-25 km) alatti mélységet. A gránátok kristályosodása tehát minimum az alsókéregben, esetleg a kéreg-köpeny határon már végbement. A Csódi-hegy gránátjának oxigén-