Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise (Harangi Szabolcs)

A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise 75 gyezik a prédikálószéki gránátmentes andezitével, könnyű ritkaföldfémekben (La-Nd tartomány) viszont gyengén gazdagodott hozzá képest. Tőle igen eltérő ritkaföldfémeloszlást mutat azonban a pilisszentkereszti gránátos riodácit. Ebben a kőzetben gyenge negatív Eu-anomália és igen erős nehéz ritkaföldfém (Yb-Lu) szegényedés figyelhető meg. Gránáttartalmú vulkáni kőzetekről mindeddig csak kevés ritkaföldfém-összetétel adatot publikáltak (Irving & Frey, 1978; Thirlwall & Fitton, 1983; Gilbert & Rogers, 1989). Irving & Frey (1978) első elemzései a nehéz ritkaföldfémek dúsulását mutatták a gránátos vulkánitokban. Ezzel szemben - a pilisszentkereszti gránátos riodácithoz hasonlóan - erős nehézritkaföldfém-szegényedést mutatnak a pireneusokbeli gránátos riolitok (a Pi5 minta kivételével), amelyekben azonban jóval jellegzetesebb a negatív Euanomália. A borrowdale-i gránátos andeziteket és dácitokat erős negatív Eu-anomália, magas összes ritkaföldfém-tartalom és nehéz ritkaföldfémekben való gazdagság jellemzi. A kárpáti mészalkáli vulkáni ív nyugati szegmensének gránátos vulkanitjai közül a Visegrádi-hegység délnyugati riodácitjai és a börzsönyi vulkánitok mutatnak nehézritkaföldfém-szegényedést, míg a karancsi és a közép-szlovákiai andeziteknek a Csódihegyi dácitéhoz hasonló ritkaföldfém-eloszlása van. A radiogén izotópok aránya (87Sr/86Sr és l43Nd/l44Nd; II. táblázat) tekintetében a visegrádi-hegységi gránátos vulkánitok igen hasonlóak: magas 87Sr/86Sr (0,7092-0,7100) és alacsony l4,Nd/l44Nd arány (0,51230-0,51235) jellemzi őket, míg a gránátmentes vulkáni kőzetek kevéssé gazdagodott izotóparányokat (87Sr/86Sr = 0,7070-0,7092; l41Nd/l44Nd = 0,51233-0,51242) mutatnak. A visegrádi-hegységi gránátos vulkánitokhoz hasonló gazdagodott izotóparányai vannak a börzsönyi gránátos vulkánitoknak is. 6. A Csódi-hegyi dácit keletkezése A Csódi-hegyi gránátos dácit petrogenetikai vizsgálatában három kérdésre keressük a választ: (1) mi a kapcsolata a Visegrádi-hegység gránátos és gránátmentes vulkanitjai val? (2) milyen forráskőzetből keletkezett a dácit elsődleges magmája? (3) milyen geodinamikai környezetben zajlott le a vulkáni tevékenység? 6.1. A Csódi-hegyi dácit kapcsolata a Visegrádi-hegység vulkáni kőzeteivel A Visegrádi-hegység középső miocén vulkáni kőzetsorozatának főelemösszetételében figyelemre méltó, hogy hiányoznak a 62-66 t% Si02-tartalmú kőzetváltozatok. Hasonló bimodális vulkáni sorozatok kontinentális környezetben és óceáni szigeteken fordulnak elő (pl. Chayes, 1963), amit vagy hiányos mintavételezéssel vagy a differenciációs folyamat sajátosságával magyaráznak (Hall, 1987). Ezekben az esetekben azonban az átmeneti (andezit-trachiandezit) összetételű vulkáni kőzetek hiányoznak, a Visegrádi-hegységben viszont az andezit-dácit határon van a hiátus. A geokémiai adatok egyértelműen arra utalnak, hogy ugyanannak a magmának a frakcionációs kristályosodásával nem vezethető le a teljes kőzetsorozat (pl. jelentős eltérés tapasztalható az erősen inkompatibilis nyomelemek, továbbá a radiogén izotópok arányaiban, amelyeknek frakcionációs kristályosodás során állandóaknak kell maradniuk). A nyílt rendszerű folyamatok közül számításba vehetjük az egyidejű asszimiláció és frakcionációs kristályosodás (AFC), illetve a magmakeveredés folyamatait. AFC folya-