Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)
A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise (Harangi Szabolcs)
A Csódi-hegy vulkáni kőzetének geokémiája és petrogenezise 71 5.2. Geokémiai jellemzők Vulkáni kőzetek esetében a nevezéktani besorolást megnehezíti, hogy az alapanyag modális összetételéről optikai mikroszkópos kiértékeléssel nem lehet információt szerezni. Ezért e kőzetek osztályozását többnyire a főelem-összetételük alapján végzik (TAS-rendszer, Le Bas et al, 1986). A Csódi-hegy vulkáni kőzete az SiOy és összes alkáliatartalom (Na20+K20) alapján egyértelműen dácit (3a. ábra). Mészalkáli vulkáni kőzetek esetében ugyancsak elterjedt az Si02- és K20-tartalom alapján végzett osztályozás (Peccerillo & Taylor, 1976). Mindezek szerint a Csódi-hegyi vulkánit közepes kálijellegű mészalkáli dácit (3b. ábra). Figyelemre méltó, hogy a Visegrádi-hegység vulkáni kőzetei élesen két nagyobb csoportba (gránáttartalmú és gránátmentes vulkánitok) különülnek és a 62-66 t% Si02tartalmú kőzetek hiányoznak. A gránáttartalmú vulkánitok SiOyben és alkáliákban gazdagabbak, ezen belül a Csódi-hegyi dácit a legbázisosabb. A Csódi-hegyről gyűjtött két kőzetminta kémiai összetételét a II. táblázatban mutatjuk be. Az adatok egyértelműen mutatják, hogy nincsen különbség a gránáttartalmú és gránátmentes kőzetminta között, a kapott összetétel az analitikai hibahatáron belül megegyezik. Összehasonlítva az általunk kapott adatokat a korábban közöltekkel (Vendl & Takáts, 1934) lényeges különbség tapasztalható az SiCy és az Al2Cytartalomban. A kémiai elemzések során belső és nemzetközi standardokat használtunk, amelyekre az analitikai hibahatáron belül pontos eredményeket kaptunk. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy a Csódi-hegyi vulkánit II. táblázatban feltüntetett kémiai összetétele pontosabb adatokat mutat, mint a korábban közöltek. A II. táblázatban feltüntettük a Visegrádi-hegységben és Börzsönyben előforduló középső miocén vulkáni sorozat gránáttartalmú és gránátmentes kőzetváltozatainak jellemző összetételeit is. A Visegrádi-hegység gránáttartalmú riodácitjaival összehasonlítva a Csódi-hegyi dácit Si02- és K20-tartalma kisebb, illetve Al2Cy, MgO- és CaO-tartalma nagyobb, azaz inkább a börzsönyi gránátos vulkánitokkal mutat főelemkémiai rokonságot. Altalánosságban jellemző rájuk, hogy CIPW-összetételükben normatív korund jelenik meg (Csódi-hegyi dácit: c = 1,48-1,88; Visegrádi-hg riodácitjai: c = 1,46-2,09; Börzsöny andezitjei és dácitjai: c = 0-0,81), ami peralumíniumos jellegre utal. Ezt támasztja alá az egynél némileg nagyobb A/CNK arány is (Csódi-hegyi dácit: A/CNK = 1,06-1,09; Visegrádi-hg riodácitjai: A/CNK = 1,07-1,12; Börzsöny andezitjei és dácitjai: A/CNK = 0,95-1,02). Mindezek az értékek azonban némileg elmaradnak más, világszerte előforduló S-típusú gránáttartalmú vulkánitok paramétereitől (pl. Pireneusok: c = 1,16-3,08; A/CNK = 1,09-1,32; Borrowdale: c = 1,97-9,03; A/CNK = 1,09-1,81; Violet Town: c = 1,66-2,46; A/CNK = 1,09-1,16; adatok: Gilbert & Rogers, 1989; Fitton, 1972; Thirlwall & Fitton, 1983; Clemens & Wall, 1984). Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a peralumíniumos jelleg nem jellemző a Kárpát-Pannon térség gránáttartalmú kőzeteire. Bár ez a Visegrádi-hegységben általános jellemvonás, a Börzsönyben, a Karancsban és a Közép-Szlovákiai Vulkáni Területen klinopiroxén(diopszid-)normatív gránáttartalmú kőzetek is előfordulnak. A Csódi-hegyi dácit nyomelemeloszlásának sajátságait a N-MORB (normál óceánközépi hátságbazalt; Pearce & Parkinson, 1993) összetételhez viszonyított sok-