Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A dunabogdányi Csódi-hegy földtana (Korpás László)

54 Korpás L. 8. ábra. A Csódi-hegyi lakkolit felépítése és jellemző szelvényei 1: A ráncos fejlődési szakasz késői kürtői, 2: A felboltozódásos és hajlításos fejlődési szakasz köpenye, 3: Kürtők, 4: Teleptelér (szili), 5: Kiscelli Agyag, 6: Az egyes központok krátere és kúppalástja, 7: Késői kürtők, 8: Dőlés, 9: Földtani szelvény, 10: A lakkolit körvonala Fig. 8. Architecture and typical sections of Csódi Hill laccolith 1: Late feeding channels of the kink development stage; 2: Mantle of the cupola and bending development stages; 3: Feeding channels; 4: Sill; 5: Kiscell Clay; 6: Crater and cone-mantle of the individual feeding channels; 7: Late feeding channels; 8: Dip; 9: Geological section; W: Contour of the laccolith. DDK: SSE; DDNy: SSW; DK: SE; DNy: SW; ÉK: SE; ÉNy: NW önálló mellékkürtő is táplálta (7, 9. ábra). Ez a tény egyébként az erősen roncsolt morfológiai képben is felismerhető. A kürtők gyökérzónájának függőleges, illetve befelé irányuló 70-80°-os dőlése alapján ezek önálló felvezető csatornák lehettek, s csupán a 2 km-t meghaladó mélységben egyesülhettek. A NyENy-KDK irányú nyírási övben létrejött lakkolit (6. ábra) a képlékeny alakváltozás szép, de szisztematikusan nem elemzett példáit illusztrálja. Aszimmetrikus helyzetű, ellipszis alakú központi és mellékkürtőinek tengelye a nyírási öv Riedeltöréspárjainak megfelelően ÉÉNy-DDK, illetve KÉK-DDNy irányú. A Csódi-hegy és a Róka-hegy lakkolitja közötti, ENy-DK irányú árkot a a két boltozat közötti, negatív virágszerkezettel jellemezhető szintektonikus beszakadásként értelmezzük. A rosszul feltárt és kevésbé ismert róka-hegyi lakkolit alakja és szerkezetileg kontrollált, szintén aszimmetrikus központja jól illeszkedik a nyírási övbe.