Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban (Hála József)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban 37 Hála J. (1995a): Adatok a csák-hegyi kőbányászat történetéhez. In: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Történeti és néprajzi dolgozatok /Életmód és Tradíció, II, Budapest, 3-15. Hála J. (1995b): Útépítőkö-bányászat és -készítés Magyarországon. In: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Történeti és néprajzi dolgozatok /Életmód és Tradíció, II, Budapest, 16-36. Honti Lapok (1898): Főispánnénk mint zászlóanya. Honti Lapok, 4 (34), 2. Hunfalvy J. (1886): A Magyar Birodalom földrajza különös tekintettel a néprajzi viszonyokra. Budapest. Hutterer M. (1960): A Dunántúli Középhegység németsége és a magyarországi német nyelvjáráskutatás problémái. M. Nyelv, 56, 220-232. Hutterer M. (1973): A magyarországi német népcsoport. Népi Kultúra-Népi Társadalom, 7, 93-117. I. Sándor I. (1973): A dunabogdányi kőbányászat és kőfaragás néprajzi vonatkozásai. A kőbányászat gazdasági, társadalmi háttere. Studio Comitatensia, 2, 229-255. Jugovics L. (1962): Kőbányászatunk fejlesztése céljából 1948-1960. évek alatt végzett geológiai kutatások gyakorlati eredményei. Építőanyag, 14 (4), 142-148. Kassai B. (szerk.) (1970): A Kő- és Kavicsipari Egyesülés tájékoztatója 1945-1970. Jubileumi szám. Budapest. Keleti K. (szerk.) (1886): Hivatalos jelentés a budapesti ]885-ki Országos Altalános kiállításról. Mezőgazdaság, állattenyésztés, őstermelés. I—Vl. csoport. II. Budapest. Kenessey A. (1867): A magyar Duna és melléke. II. Gönyőtől Pestig. In: Magyarország képekben, I. 138-159. Kiss L. (1978): Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest. Koch A. (1871a): A bogdányi Csódihegy és környékének földtani viszonyai. Földt. Közl-, 1, 205-208. Koch A. (1871b): A Szt.-Endre-Vissegradi és Pilis hegység földtani leírása. M. Kir. Földt. Int. Évkv., 1, 141-198. Koch A. (1875): Előleges jelentés a Szt.Endre-Visegrádi trachyt-hegycsoportnak 1871-ben megkezdett részletes földtani vizsgálatáról. Math. Termtud. Közlem., 9, 1-14. Koch A. (1877): A Dunai trachytcsoport jobbparti részének (Sz.-Endre-Visegrád-Esztergomi hegycsoport) földtani leírása a hegy- és vízrajzi viszonyok előrebocsátásával. Budapest: MTA Mat. Termtud. Oszt. Kiadv., 1-298. Magyarország... (1927): Magyarország vasúti hálózatának, uti hálózatának és útépítésre szolgáló kőbányáinak térképe 1:550.000. Budapest: Magyar Királyi Földtani Intézet. Mihályfi J. (1882): Budapest útburkolatairól. M. Mérnök- és Építész-Egylet Közi, 16, 355-371. Mudrony S., Ráth K. & Micseh E. (szerk.) (1896): Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás általános katalógusa. VIII. füz. VIHA csoport. Bányászat és kohászat. Budapest. Nógrádveröce (1969): Magyarország 1:25 000-es méretarányú térképsorozata. Nógrádverőce. Budapest: Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal. Pesty F. (1984): Kéziratos helynévtárából. Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések. Közreadja: Bognár A. /Pest Megyei Téka, 6/. Szentendre. Posewitz T. (1898): Geológia. In: Matlekovits S. (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VII. Budapest, 1-37. Reichert R. (1929): Budapest kövei. Termtud Közi, 61, 449-460. RNL (1912): Dunabogdány. In: Révai Nagy Lexikona. VI. Budapest, 34. Schafarzik F. (1884): A bogdáni Csódi hegy zeolithjai. Földt. Közi, 14, 299-300. Schafarzik F. (1904): A Magyar Korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest. Schafarzik F. & Vendl A. (1929): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest. Schafarzik F, Vendl A. & Papp F. (1964): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest. Schaffer A. (1905): A Duna és nagyobb mellékfolyói mentén feltárt kőfejtő telepek és mívelésök leírása. Budapest. Szabó J. (1863): Köveink s kövezetünk Pest-Budán. M. Földt. Társ. Münk., 2, 112-123. Szentmártony G. (1973): Az építőanyagipar államosításának 25. évfordulója. Építőanyag, 25 (4): 152-154. Townson, R. (1797): Travels in Hungary with a short account of Vienna in the year 1793. London. Szob és Nagymaros (1928): Magyarország 1:25 000-es méretarányú térképsorozata. Szob és Nagymaros. Budapest: Magyar Királyi Állami Térképészet. T. Szabó G. (főszerk.) (1931): Pest-Pilis-Solt-Kiskun-vármegye általános ismertetője és címtára. Harmadik körzet. Budapest. Vályi A. (1796): Magyar országnak leírása. I. Budán. Vargha L. (1958): Adatok Pest megye népi építészetéhez. ÍV. Kézirat. Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattár. 19112.