Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)
Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban (Hála József)
36 Hála J. zülük különösen jellegzetesek a ritkábban domború, gyakrabban vésett díszítményekkel, főleg virágmotívumokkal, illetve monogramokkal és évszámokkal ellátott, szemöldökgerendás kő kapuoszlopok és a kőpadok (16-19. ábra). Az alkotók nevét nem ismerjük, ahogy I. Sándor Ildikó 1973-ban megfogalmazta: „A múlt századi kőfaragókról [..] sajnos már alig tudhatunk meg valamit." Az irodalomban (T. Szabó, 1931) és az idős dunabogdányiak emlékezetében csupán három kőfaragó, id. és ifj. Fleckenstein Márton, valamint egy Mácsai nevű mester neve őrződött meg. Az előbbieknek főleg szépen faragott sírköveit tartják számon, a többi, díszes, a falu jellegzetességeinek számító és egy egykori fejlett kőfaragóipar meglétét ma is bizonyító alkotás készítőinek neve elveszett a múlt homályában. Irodalom - References A Duna... (1917): A Duna, Tisza, Maros, Dráva, Száva folyók völgyeiben és a Balaton mentén feltárt és osztályozott kőbányák kimutatásai. Budapest. A. P. (1874): Tudósítások. Bogdány... Borászati L., 1 (17), 203. Ábrahám S. (1918): Útburkoló kövek. Bány. Koh. L., 51, 338-343., 354-359., 367-373., 383-388., 398-402.402. Barabás F. ( 1953): Régi és új kőbányaüzemek. Budapest. Barcza 1. & Thirring G. (szerk.) (1919): Budapest Duna jobb-parti környéke. Részletes Magyar Útikalauzok, I. köt. 2. fiiz. Budapest. Benedek D. (1970): A kő- és kavicsbányászat 25 éves fejlődése. Bány. Koh. L- Bányászat, 103, 793-810. Borovszky S. (szerk.) (é. n.): Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. l.-ÍI. Budapest. Böckh J. (1885): A Magyar Királyi Földtani Intézet és ennek kiállítási tárgyai. Az 1885. évi budapesti Altalános Kiállítás alkalmából. Budapest. Butkai G. & Flerendi Gy. (1964): Magyarország útépítési kőanyagai. Budapest. Csillag P. & Vass Gy. (1967): Dunabogdányi kőbánya, Csódihegy összefoglaló földtani jelentése. Kézirat. Országos Földtani és Geofizikai Adattár, Budapest. T. 1918. Dercsényi D. (szerk.) (1958): Pest megye műemlékei. 1-11. Budapest. Építéstudományi Intézet (1949): Magyarország kőbányái. A Közlekedésügyi Minisztérium Útosztálya adatai alapján Dr. Papp Ferenc műegyetemi int. tanár közreműködésével összeállította az Építéstudományi Intézet. Budapest. Erdélyi Z. (1967): Népi építészeti Gyűjtés (Dunabogdány). Kézirat. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattár. 8414. Fehér J., Szakáll S. & Viga Gy. (1997): Kőmunkák Erdőbényén. ErdóT)énye. Fényes E. (1843): Magyar országnak 's a'hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. II. Pesten. Fényes E. (1851): Magyarország geographiai szótára. I. Pesten. Galgóczy K. (1876-1877): Pest-Pilis-Solt-Kikun megye monographiája. I-III. Budapest. Galgóczy K. (1879): Budapest és környékének gazdasága és állattenyésztése. In: Gerlóczy Gy. & Dulácska G. (szerk.): Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és közmívelődési leírása. Budapest, 464-528. Geológiai kirándulás.. (1908): Geológiai kirándulás Visegrádra és Dunabogdányba, Pest megyében. Kézirat. Országos Földtani és Geofizikai Adattár, Budapest. T. 8042. Gesell S. & Schafarzik F. (1885): Mű- és építőipari tekintetben fontosabb magyarországi kőzetek részletes katalógusa. Budapest. Hála J. (1987): A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőliasznosítás a XIX-XX. századbann. IDissert. Ethnogr., 6.1 Budapest. Hála J. (1991): A kőbányászok és kőfaragók védőszentjeiröl és templomi zászlóiról. In: Halász P. (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Budapest, 563-573.
