Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban (Hála József)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban 33 zete jórészt ma is andezit. [..] E közetanyag főleg a dunamenti bányákból került ki. Egy kis figyelemmel lépten-nyomon felismerhetjük a visegrádi Apátkúti-völgy vöröses színű, a Csák-hegy (Szob mellett) szürkésfehér, a Csódi-hegy (Dunabogdány mellett) és Dömörkapú sötétszürke andezitjét." 16. ábra. Kőoszlopos és szemöldökgerendás kiskapu (fotó: Hála J.) Fig. 16. Wicket-door with stone post and ledge (photo: Hála, J. 17. ábra. Kőoszlopos és szemöldökgerendás kiskapu (fotó: Hála J.) Fig. 17. Wicket-door with stone post and ledge (photo: Hála, J.) A vízépítési, folyószabályozási és partvédelmi munkálatokra használt terméskő is a kezdettől fontos és keresett terméke volt a dunabogdányi kőbányáknak. E követ több magyarországi folyón, de leginkább a Dunán alkalmazták és alkalmazzák. A kó' felhasználása a faluban Dunabogdányban a különféle változatokban előforduló andezitet*, a Csódi-hegy bányáiban fejtett bogdányi követ és a hegyekben, vízmosásokban gyűjtögetett, hasított erdei követ egyaránt széles körben felhasználták. A kő feldolgozását ügyes kezű kőbányászok és riccerek végezték (I. Sándor, 1973), az igényes, általában díszített kőfaragványok azonban szakképzett iparosok, kőfaragók keze alól kerültek ki. * Kőzettanilag dácit (a szerk. megj.)