Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A Csódi-hegy kalcitja (Fekete Judit, Weiszburg Tamás és Gatter István)

166 Fekete J., Weiszburg T. & Gatter I. I. generáció: Ide tartoznak a zeolitok keletkezését megelőzve kristályosodott kalcitok. Bázislap szerint lemezes, táblás példányok (1. ábra), mindig társul hozzájuk későbbi kiválásként zeolit, kabazit és analcim egyaránt (4. ábra, borító VIII. kép). (FJ/7a, GKCS) II. generáció: A zeolitokkal egyidejű kiválás. Ide szintén a bázislap szerint vékony lemezes kalcitok tartoznak (1. ábra), a lemezkék között tized mm-es távolságokkal. Az előző generációtól annyiban tér el, hogy itt a kristályok a zeolitok (analcim v. kabazit) közé nőttek (5. ábra) (FJ/6, FJ/7b). Ebbe a csoportba tartozik egy olyan példány is, amelynek érdekessége, hogy a víztiszta analcim és kalcit mellett pirit is van a mintán (ÁT/8). III. generáció: Az ide tartozó kalcitok már egyértelműen az első zeolitok keletke­zését követően váltak ki. E generációhoz sorolható példányokkal találkoztunk a leg­gyakrabban. Néha csak egészen vékony kabazitrétegre települt a kalcit, ilyenkor a kris­tályok mérete mindig nagyobb. 4. ábra. I. generációs kalcitra víztiszta kabazitkristályok nőttek (FJ/7a minta), (a) Képszélesség 5 mm, fotó: Papp G., (b) pásztázó elektronmikroszkópos felvétel Fig. 4. Generation l calcite are covered by clear crystals of chabazite (specimen F J/7 a), (a) Field of view is 5 mm wide, photo by G. Papp, (b) SEM micrograph III/a. csoport: Okkersárga, mindig csak meredek romboéder formájában megjelenő típus, amely önmagában, vagy az „oktaéderes" kristályok (Ill/b. típus) mag­jaként fordul elő (borító I. kép; 6., 7. ábra). Az ide sorolt mintákról több kristályt is meg­mértünk reflexiós goniométerrel, de a kapott értékek annyira eltérnek egy formán belül is (I. táblázat), hogy a pontos kristályforma megállapítása eléggé nehézkes. Körülbelül a {0221} és a {0772} romboédereknek felelnek meg (ÁT/1, ÁT/3, MTM/2). Ill/b. csoport: A színtelen, áttetsző, 5-100 mm-es kristályokon mindig a {0221} romboéder kombinálódik a bázislappal, és néhány kristályon vékony prizmasá­vok is megjelennek. Attól függően változik a kristályok habitusa, hogy a bázislap meny­nyire fejlett. A fejlettebb bázislapú példányok közel szabályos oktaéderhez hasonlítanak

Next

/
Thumbnails
Contents