Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A Csódi-hegy kalcitja (Fekete Judit, Weiszburg Tamás és Gatter István)

A Csódi-hegy kalcitja 163 Hulyák (1903) említette először a (zeolitok után keletkezett) átlátszó hegyes szkalenoédereket. Vendl & Franzenau (1930) a {4371} hegyes szkalenoédert közli innen. Az ásványt ezután Reichert Róbert és Erdélyi János vizsgálta részletesen 1934ben. Az elmúlt 65 évben további adatok nem jelentek meg. Reichert & Erdélyi (1934, 1935*) a kristálymorfológiai megfigyelések alapján négy kalcitgenerációt különített el: Az I. generációba a zeolitokat megelőzve képződött kristályokat sorolták: a tömött, sárgásszürke, bázis szerint lemezes, vastag táblás kifejlődéseket, a fehér, bázis szerint lemezes, papírvékony példányokat, oldalukon az {1011} alapromboéder vékony sávjaival (1. ábra); valamint a nagy (akár 4 cm-es), sárga, -2R (azaz {0221}) romboédereket (2. ábra), a középcsúcsok közelében általában elmosódott szkalenoéderlapokkal. A II. generációnál a kalcitok és a zeolitok kiválási viszonyát nem említik. E csoportba kerültek a 12-14 mm-es, sárga, egymással párhuzamosan fenn-nőtt és ékszerűen ellapult kristályok, amelyek a {0772} romboéderes a {11.9.20.2} szkalenoéder kombinációi (3a. ábra), továbbá azok a színtelen kristályok, amelyeken az uralkodó {5491} szkalenoéder mellett a fejlettebb {0.11.11.4} romboéder és a kisebb {1011} alapromboéder is megjelenik (3b. ábra). A III. generációnál a kalcitkristályok a zeolitokkal egyidőben képződtek. E kifejlődéseket sárgásfehér, krémszínű, bázis szerint papírvékony, egymástól tized mm-es távolságban elhelyezkedő lemezek alkotják. AIV. generációba sorolt minták a zeolitok után képződtek. Az ide tartozó 1-5 mmes, színtelen, halványsárga kristályok kabazitra, sztilbitre váltak ki, és ezek a hegyes szkalenoéderek önmagukban, vagy a mindig kicsi alapromboéderrel kombinálódva fejlődtek ki (3c. ábra). Reichert & Erdélyi (1934) szerint a szkalenoéderek indexe {12.10.22.3}, {5491}, {6.5.11.1} illetve {7.6 .13.1}. Egy kristályon mindig csak egy* A magyar cikk lényegében azonos tartalmú német nyelvű változata, a továbbiakban csak a magyar közleményre hivatkozunk.