Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A dunabogdányi Csódi-hegy zeolitjai (Tóth Erzsébet, Weiszburg Tamás, Lovas György és Szakáll Sándor)

152 Tóth E., Weiszburg T., Lovas Gy. & Szakáll S. Számításainknál triklin szimmetriából indultunk ki, mivel a diffrakciós felvételen a nagy intenzitású reflexiókra a kisebb 29-tartomány felől rátelepülő parazitacsúcsok általában alacsony szimmetriára utalnak. A kabazit-Ca rácsállandóit a VI. táblázat tartalmazza. VI. táblázat. A Csódi-hegyi kabazit-Ca rácsállandói Table VI. Cell parameters of chabazite-Ca from Csódi Hill. Dunabogdány o(À) e(Ä) a ß r jósági tényező figure of merit Passaglia (1970)* halv. rózsaszín/pale pink 9,384(5) 94°20,29' ±2,22' H118ÍP1) rózsaszín /pink 9,405(3) 9,406(2) 9,435(3) 94°28,2' ±r 93°48,2' 94°39,0' ±r ±r F20= 14(.015,96) M20 = 9 Coombs etal. (1998) -9,4 -9,4 -9,4 -94° ~ 94° - 94° *romboéderes cellára átszámolva / recalculated to rhombohedral cell 3.3. Sztilbit-Ca A sztilbit-Ca-nak is több megjelenési formája van a Csódi-hegyen: 1-5 mm-es, színtelen-sárgás, selymes fényű, táblás ikerkristályok, azokból összeálló kévés halmazok (12-14. ábra és III. kép a borítón), 1-3 mm-es, színtelen hasábok, illetve 1-2 cm sugarú, sárgás, selymes fényű, sugaras-rostos gömbök (1. a XII. képet a borítón). Az utóbbi formát - amely már az első leírások egyikében (Koch, 1877) is szerepelt, és amelynek igen szép példányai kerültek elő az elmúlt 15-20 évben - írta le Jánossy et al. (1987) stelleritként. A kévékbe rendeződő, illetve magános, táblás kristályok az {110), {001}, {010} és {101} lapok kombinációjából állnak, s jellemzők a (001) ikersík - egyben összenövési sík - szerinti átnövéses ikrek (Reichert & Erdélyi, 1934). Az {110} prizma az általunk megfigyelt kristályokon nem jelent meg (12. ábra). A kévék általában apró, 1-3 mm élhosszú kabazit-Ca kristályokon fenn-nőve jelennek meg. A sugaras-gömbös változatoknál a gömb felületén mozaikos-parkettás növekedési idomok figyelhetők meg. A sugaras12. ábra. Táblás sztilbit-Ca kristály (Currie in Goldschmidt, 1916): è{010}, c{001} és/{101}' Fig. 12. Tabular stilbite-Ca crystal. (Currie in Goldschmidt, 1916): è{010}, c{001} andf{]0]} 13. ábra. Táblás sztilbit-Ca kristály, 0,85 • 0,23 mm (a HOM gyűjteménye, Kovács A. pásztázó elektronmikroszkópos felvétele) Fig. 13. Tabular stilbite-Ca crystal, 0.85 • 0.23 mm (HOM mineral collection). Scanning electron micrograph by Kovács, A.