Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A dunabogdányi Csódi-hegy zeolitjai (Tóth Erzsébet, Weiszburg Tamás, Lovas György és Szakáll Sándor)

A dunabogdányi Csódi-hegy zeolitjai 145 2. ábra. Analcim, n{211} deltoidikozitetra­éder, a{ 100} hexaéder. (Fehér B. rajza) Fig. 2. Analcime, n{211} deltoidicositetra­hedron, a{ 100} cube. Drawn by Fehér, B. (Herman Ottó Museum, HOM). 3. ábra. Víztiszta analcim „papírpá tal", üde kőzeten. Az analcimkristályok mérete 2-3 mm. (Fekete J. gyűjtése, Király I. felvétele) Fig 3. Clear analcime with "paper ^par" (thin lamellar calcite). Size of analcime crystal is 2 7 mm. Collection of Fekete, J. Photo by Király I. Az analcim vékonycsiszolatban anizotrop, unduláló kioltású, n~ha több doménből tevődik össze. Ritkán ikerlemezesség is megfigyelhető a kristályol on. Az orsóasztalos vizsgálat alapján az analcim optikailag kéttengelyű, 2VD = 20(2)°, törésmutatói: aD = 1,4860(3), ßD= 1,4866(3), yD = 1,4868(3). Reichert & Erdélyi (1934) négy különböző kristályon az nD = 1,485(1) értéket mérte. Az analcim kémiai összetételét két lokális és két átlagos kémiai elemzés segítsé­gével határoztuk meg. A mért tömegszázalékos összetétel az irodalmi adatokkal (Reichert & Erdélyi, 1934) együtt az I. táblázatban olvasható. A tapasztalati képlet (II. táblázat) kiszámításánál az új mérések eredményeit a krista'yszerkezetből adódó kontroliegyenlőségek* segítségével, a módszerek hibáinak** ismeretében korrigáltuk. Nagy et al. (1992) utólagos Cs-dúsulást mutatott ki a dácitban, amely az analcimhoz köthető. A víztiszta és a zavaros analcim között a Cs-tartalom esetében némi eltérés ta­pasztalható: előbbiben a Cs mennyisége 0,11% (1100 ppm), utóbbiban 0,15% (1500 ppm) körüli. A zeolitokra vonatkozó új nevezéktani ajánlás (Coombs et ai, 1998) szerint az analcim szimmetriája szabályos {laid), tetragonális (lAJacd, illetve lAJa), rombos * Az egyik egyenlőség szerint - mivel a zeolitok tektoszilikátok - az Al és Si atomok számának összege meg­egyezik az O atomok számának felével (Si + Al = 0/2), a másik egyenlőség szerint - az elektroneutralitás miatt - pedig a másodlagos kationok (Na, K, Ca) töltésösszege megegyezik az Al atomok számával (Na + K + 2Ca = Al). ** A lokális kémiai elemzések jól mérik a Si-, Al-, és Ca-tartalmat, alulmérik viszont az alkáliákat (esetünk­ben elsősorban a nátriumot). így a mért nátriummennyiségeket az Al-tartalomnak megfelelően, arányosan megemeltük. A nemzetközi kontrollmérések szerint a MÁFI ICP laboratóriumában készült átlagos kémiai elemzések jól mérik a Si-, és enyhén alulmérhetik az Al-tartalmat. Tapasztalataink szerint a másodlagos kati­onok (főleg a Ca és Na) töltésösszege e mérésnél indokolatlanul magas. Mivel mintáink Ca-tartalma az ICP módszer optimális mérési tartományába esik, ezért az eltérést ennél a módszernél is a Na-tartalom korrigálá­sával egyenlítettük ki a számolt képletekben. Ebben az esetben tehát a Si mennyiségéhez igazítottuk az Al mennyiségét, az Al mennyiségéhez pedig arányosan a nátriumét.

Next

/
Thumbnails
Contents