Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

A Csódi-hegyi szerpentines kőzetzárványok ásványai (Papp Gábor és Szakáll Sándor)

120 Papp G. & Szakáll S. aljzatból (1. Korpás, 1999) kerültek az alaphegységet áttörő kőzetolvadékba. Ilyen genetikája analóg előfordulásokat leírtak számos, ásványtanilag részletesen vizsgált vulkáni területről, pl. a németországi Eifel-hegység (Hentschel, 1983), illetve Stájerország bazaltvidékeiről (Postl et al, 1996). Hazánkban a Balatontól É-ra lévő bazaltfej tőkből is előkerültek hasonló ásványos összetételű zárványok (VI. táblázat). Horváth & Odor (1989) Polgárdi mellől ismertetett egy brucitos-szerpentines ásványtársulást, amely az ottani dolomitos mészkőösszletbe nyomult andezittelérek hatására keletkezett. VI. táblázat. Magyarországi vulkánitok szerpentines kőzetzárványainak ásványtársulásai Table VI. Mineral paragenesis of serpentine-bearing xenoliths from Hungarian volcanites (1) (2) (3) brucit - brucite + + + hidrogrosszulár - hydrogrossular + + ? âkermanit - âkermanite 7 wollastonit-1 A - wollastonite-)A (+) diopszid - diopside + tobermorit-11 Â (+) tobermorite-11 A (+) krizotil - chrysotile + + lizardit - lizardite + + + szmektit - smectite + + + halloysit - halloysite + kalcit - calcite + + + hidrotalkit / manasseit Hydrotalcite / manasseite taumazit- thaumasite + (1) Dunabogdány, Csódi-hegy (Visegrádi-hg.), dácitban; (2) Zalahaláp, Haláp-hegy (Bakony), bazaltban; (3) Uzsa, Láz-hegy (Keszthelyi-hg.), bazaltban; +: szűkebb, (+): tágabb ásványtársulás; ?: bizonytalan (J) Csódi Hill, Dunabogdány, Visegrád Mts., in dacite; (2) Haláp Hill, Zalahaláp, Bakony Mts., in basalt; (3) Láz Hill, Uzsa, Keszthely Mts., in basalt; +: close, (+)„• broad association; ?: uncertain A szerpentinitkőzetek zömükben olivin, illetve színes szilikátok (Mg-dús piroxének, amfibolok) szerpentinesedésével keletkeznek. Horváth & Odor (1989) a polgádi szerpentint is forsterit átalakulási termékének tekinti. A Csódi-hegyi xenolitokban forsteritet, illetve kétségkívül forsterit utáni álalakot nem sikerült találnunk, más „igazi" kontaktmetamorf szilikát is alig jelentkezett a mintákban: csak egy-két esetben sikerült piroxen (alighanem diopszid) jelenlétét kimutatni. A Csódi-hegyi szerpentines ásványtársulás képződésére ezt figyelembe véve a következő egyszerűsített modell vázolható fel: Az eredetileg valószínűleg dolomitos (CaMg(C03)2) összetételű xenolitok anyaga a hő hatására kalcium-oxiddá (CaO) és periklásszá (MgO) alakult szén-dioxid-felszabadulás mellett. Később, a már hűlő kőzetet átjáró vizes (hidrotermás) oldatok hatására ezen ásványokból portiandit (Ca(OH)2) és brucit (Mg(OH)2) keletkezett. Előbbi vízben oldható, így valószínűleg ebben a fázisban történt meg a zárványok eredeti Ca-tartalmának eltávozása, illetve a zárványon belüli áthalmozódása. (Kevéssé valószínű ugyanis, hogy a szerpentines ásványtársulás tiszta magnezitzárványok átalakulásával keletkezett volna.) A szerpentinásványok részben közvetlenül a periklászból, részben pedig a brucitból képződhettek kovasavban gazdag oldatok hatására. A folyamat végén a szerpentinásványo-