Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az Esztramos-hegy hidrogeológiai és szpeleológiai kutatásának eredményei (Lénárt László)

5. ábra. Cseppkőkéreg borsókövekkel. 3/1984-es barlang Fig 5. Flowstone with popcorns; 3/1984 Cave 6. ábra. Függőcseppkövek heliktitekkel. 3/1984-es barlang Fig. 6. Stalactites with helictites; 3/1984 Cave A rendszeres kutatások is megindultak, még ha némi késéssel is. Szilvássy (1965) már az 1964-es kutatásokról is meglehetősen részletesen ír, kiemelve, hogy fotózás is történt. (Érdekességként megemlítem, hogy Kordos (1984) azt írja, hogy „e barlang [a Rákóczi] első bejárói természetesen nem ők - Szilvássyék - voltak, hiszen a bányászok annak első szakadékát, tavát már régóta ismerték, sőt az első térképvázlatot Venkovits István geológus már 1958-ban elkészítette. De a tudatos kutatás kezdete és folytatása kétségtelenül az ő érdemük." Sajnos e térkép hollétéről a szerző nem írt.) Ugyanezen évben Szentes (1964) már barlanggenetikai értékelést is közöl a területről. A rendszeres kutatással egy időben megindult a napisajtó, majd később a rádió és a televízió tevékenysége a hegy barlangjainak megmentéséért. (A legelső ilyen jellegű cikket Antalfíy Gyulától találtuk, 1965-ből.) Az Esztramos-hegy barlangjainak kutatása során kiemelten kell kezelnünk a Jánossy Dénes által folytatott őslénytani ásatások, gyűjtések eredményeit (1969-1980). A szerző a rendkívül nagy tömegű paleontológiái anyagát a barlangokat, hasadékokat