Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az esztramos-hegyi vasércbánya földtani viszonyai (Turtegin Elek)

hematitszemcsék elrendeződésében gyenge irányítottságot lehet felfedezni, amely valószínűleg a mészkő hasadozottsági irányaival egyezik meg. A konglomerátumszerű előfordulások az I. szinti táróban és a VII. szinten a Rákóczi-barlanggal szemben kihajtott harántvágatban tanulmányozhatók a legjobban. Ezekben a feltárásokban a sávozottság mellett intrakonglomerátum-szerű szerkezete van a kristályos mészkőnek, s ebben a hematit mint „kötőanyag" jelentkezik. A mészkő-hematit átmenet itt is fokozatos, utólagos elváltozás nem figyelhető meg. A kristályos mészkő hematit-sávozottsága és intrakonglomerátum-szerű szerkezete alapján feltételezhetjük, hogy a mészkő keletkezésével egy időben került a hematit, illetve a vas annak anyagába. A feltételezést alátámasztani látszik az a tény, hogy hematitsávos steinalmi mészkövet az Esztramostól távolabb, pl. a szlovákiai Borka (Bőrka) határában is ismerünk, tehát nem helyi jelenséggel állunk szemben. Ezen ércesedés keletkezését ismereteink jelen szintjén az anisusi végén jelentkező savanyú-intermedier magmatizmushoz köthetjük. Ugyancsak ennek a magmás tevékenységnek a terméke a mészkőbánya ÉK-i részén feltárt vulkánit. Az esztramosi ércesedések ismertetésének végén meg kell említenünk a mészkőbányászat során feltárt barlanghasadékok fiatal kitöltésében található áthalmozott érceket is. A legszebb ilyen feltárás a mészkőbánya ÉNy-i peremén található, 15 m széles, 20°200° csapású, vörösagyagos, kőzettörmelékes kitöltésű hasadék. A hasadék kitöltésének polimikt törmelékanyagában jelentős mennyiségben hematittömbök fordulnak elő. Átmérőjük esetenként eléri a 1,5 m-t, általában jól, illetve közepesen gömbölyítettek. Az előfordulás érdekessége, hogy a hematit esetenként ferromágneses tulajdonságú. Az érc a csiszolati kép alapján limonit kötőanyagú finom szemű hematit-homokkőnek minősíthető. Ebből az érctípusból Szakáll & Kovács (1997) mikroszonda-vizsgálata baritot és cinnabaritot mutatott ki hematittal szorosan összenőtt foltokban. Irodalom - References Árkai P. (1981): Jelentés a Bükk, Rudabányai-, Upponyi- és Szendrői-hegységben kijelölt paleozóos és mezozóos alapszelvények összehasonlító ásvány-kőzettani jellegei c. témában végzett vizsgálatokról. MTA GKL. Kézirat, MÁFI Adattár, Budapest Árkai, P. & Kovács, S. (1986): Diagenesis and regional metamorphism of the Mezosoic of AggtelekRudabánya Mountains. Acta. Geol. Hung., 29, 349-373. Balogh K. (1950): Az északmagyarországi triász rétegtana. Földt. Közi., 80, 231-237. Balogh K. (1953): Földtani vizsgálatok az északborsodi triászban. MAFI Évi Jel. 1950-ről., 11-16. Balogh K. & Kovács S. (1977): Előzetes jelentés a rudabányai triász vizsgálatáról. Kézirat. MÁFI Adattár, Budapest. Balogh K. (1980): A magyarországi triász korrelációja. Ált. Földt. Szemle, 15, 5-68. Foetterle, F. (1868): Das Gebiet zwischen Forró, Nagy-Ida, Torna, Szalócz, Trizs und Edelény. Verh. k.k. geol. Reichsanst. Wien, 12, 276-277. Foetterle, F.(l869): Vorlage der geologischen Detailkarte der Umgebung von Torna und Szendrő. Verh. k.k. geol. Reichsanst. Wien, 7, 147-148. Grill J., Kovács S., Less Gy., Réti Zs., Roth L. & Szentpétery I. (1984): Az Aggtelek-Rudabányai-hegység földtani felépítése és fejlődéstörténete. Földt. Kut., 27/4, 49-57. Jánossy D. (1980): A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó, Budapest. Kiss J. (1978): Ércteleptan II. Tankönyvkiadó, Budapest. Koch A. (1904): A Rudabányai-szentandrási hegyvonulat geológiai viszonyai. Math. Term. Tud. Eri., 22, 132-145. Koch S. (1985): Magyarország ásványai. II. kiadás (szerk. Mezősi J.). Akadémiai Kiadó, Budapest.