Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az Esztramos és környéke középkori történeti földrajzához (Dénes György)

6. ábra. Az Esztramos neve Bél Mátyásnak Torna megyéről a XVIII. század első felében készült művében, Szentandrás és Rákó leírásában (Reprodukció: Dénes Gy.). Fig. 6. The name of Esztramos can be found in Bél Mátyás ' work about Torna county from the J 8 th century, in the description of Szentandrás and Rákó villages. (Reproduction: Gy. Dénes) még ha egy tréfás kedvű plébánosnak vagy ott terepmunkát végző térképésznek, geológusnak eszébe jutna is ilyesmi, sohasem gyökerezne meg egy ötletszerűen felvetett, a nép számára idegen és érthetetlen név a parasztok között (Dénes, 1974). A hegyet, akárcsak harmadfél évszázaddal ezelőtt, Bél Mátyás idejében, ma is az egész környéken Esztramosnak nevezi a helyi lakosság, és ma már a térképek is egységesen Esztramos névvel jelölik. De azért megmaradt az Ostromos név is, mert a hegy lábánál lévő, néhány házból álló, Bódvarákóhoz tartozó kis külterületi lakotthelyet valaha régen, valamilyen hatóság Ostromosalja névre keresztelte, ez a név rajta maradt, és azt máig is e néven tüntetik fel a térképek és a helységnévtárak egyaránt. Anonymus: Gesta Hungarorum. Hasonmás kiadás. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1975. Bél M. (é.n.): História Comitatus Thornensis. Kézirat (mscr. in Lat.). Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Batthyány-Gyüjtemény, Esztergom Bona I. (1986): Daciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271-896). In: Köpeczi B. (főszerk.): Erdély története I-III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 107-234. Cs. Tompos E. (1960): Ikerszentélyes, kéthajós csarnoktemplomok a középkorban. Művészettört. Értés., 9, 16-23. Dénes Gy. (1972): Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom (Eisenerzeugung im Mittelalter östlich des Bódva-Flusses und die doppelchörige Kirche von Tornaszentandrás). Herman Ottó Múzeum Évk. 11, 83-103. (In Hung, with German abstract) Dénes Gy. (1973): Szalonna, feudális főúri szálláshely és kerek temploma (Die feudalfürstliche Residenz Szalonna und ihre Rundkirche). Herman Ottó Múzeum Évk. 12, 65-86. (In Hung, with German abstract) Irodalom — References