Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Adalékok az esztramos-hegyi kalcitkristályok genetikájához: fluidzárvány-vizsgálatok (Gatter István)

4. Az adatok értékelése A homogenizációs hőmérsékleti mérések kis száma, illetve a fentebb említett problémák miatt a pontos keletkezési hőmérsékletet a zárványvizsgálatok alapján csak közelíteni lehet, az egyfázisú, illetve metastabil vizes zárványokra vonatkozó „maximális" hőmérsékletbecslés alapján. Eszerint a kalcitminták zömének maximális képződési hőmérséklete nem, vagy csak ritkán haladhatta meg a 60-70 °C-ot. Ha ezt a hőmérsékletet összevetjük a mai (felszíni) kőzethőmérséklettel, és a jelenlegi geotermikus gradiens értékekkel, akkor a jelenlegi eltemetettségi mélységnél legfeljebb néhány száz méterrel lehetett mélyebben a kőzet a kiválások keletkezésekor. Egyes zárványgenerációkban rögzített magasabb (95-125 °C) Th értékek alapján időben, esetleg térben korlátozott helyi hőmérséklet hatót kell feltételezni. Ennek lehetséges magyarázata, hogy az ásványképződés egy szűk időintervallumban a tektonizmus révén mélyebb régióból származó, melegebb fluidumokból történt. A Th és szalinitási adatok alapján a fluidumok fejlődése (dinamizmusa) körvonalazható (Shepherd et al, 1985), azonban, különös tekintettel a bezáró ásványra, a jellegzetes utólagos folyamatok hatása sem elhanyagolható (Goldstein & Reynolds, 1994). A mérési adatok a Th/szalinitás sík egy jól elkülönülő részén helyezkednek el (3. ábra), így a jelen minták esetébenaz újratöltődés és a „stretching" hatása elhanyagolhatónak tűnik. Hasonló földtani környezetből származó egyéb hazai kalcitminták adataival (Gatter 1984; Francz, 1988; Dódony et al, 1990) összevetve az Esztramos-hegyen kisebb hőmérséklet és oldatkoncentráció mellett történt a kalcit kiválása. 5. Összefoglalás A fenn-nőtt kalcitpéldányokon végzett fluidzárvány-vizsgálatok alapján a kiválások átlagos hőmérséklete nem haladhatta meg a 60-70 °C-ot. Maximálisan 125 °C-ban rögzíthető a kiválás hőmérséklete. A fluidumok szalinitása igen kicsi (0,180,35 NaCl ekviv. súly %). A fenti adatok alapján a kalcit epi-teletermás hőfokú, fedett karsztvizekből képződött. Köszönetnyilvánítás A szerző ezúton mond köszönetet Szakáll Sándornak (Miskolc, Herman Ottó Múzeum) a mintákért, valamint Buda Györgynek (Budapest, ELTE, Ásványtani Tanszék) a fluidzárvány-vizsgálatok elvégzésének lehetőségéért, a lektornak pedig hasznos észrevételeiért. Irodalom - References Behr, H.J. (1989): Die geologische Aktivität von Krustalfluiden. Niedersachs. Ak. Geowiss., 7-42. Bodnár, R.J. & Bethke, M. (1984): Systematics of stretching of fluid inclusions 1: fluorite and sphalerite at 1 atm confining pressure. Econ. Geol., 79, 141-161. Borisenko, A. S. (1977): Cryometric technique applied to studies of the saline composition of the solution in gaseous fluid inclusion in minerals. Akad. Nauk. SSSR, Sib. Otdel. Geol. i Geofiz., 8, 16-27. (oroszul - in Russian). Cloke, L. & Kesler, S.E. (1979): The halite trend in hydrothermal solutions. Econ. Geol., 74, 1823-1831.