Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Adalékok az esztramos-hegyi kalcitkristályok genetikájához: fluidzárvány-vizsgálatok (Gatter István)

tációjú, romboéder habitusú, 5-20 um-es testek is megfigyelhetők, anyaguk feltehetően valamilyen karbonát. Egyfázisú folyadékzárványok A mintákban elszórtan, vagy a romboédersíkkal párhuzamosan megjelenő testek. Alakjuk változatos, általában lemez, cső, vagy poligon, méretük 10-150 pm. Az objektumok szobahőmérséketen csak egy fázist tartalmaznak, amelynek a törésmutatója nem nagyon tér el a befogadó ásványétól, tehát folyadékkal töltöttek. Kétfázisú folyadék-gőz zárványok Ritkán megfigyelhető, gyakran önállóan, elszigetelten megjelenő típus, zöme elsődleges genetikájú lehet. Az objektumok cső-lemez, esetleg sokszögletes-izometrikus formájúak, a folyadékfázis mellett a szobahőmérsékleten kb. 2-5 tf.% gázfázist tartalmaznak sötét körvonalú, gömb vagy ellipszoid alakú test formájában. 3.2. Mikrotermometriai vizsgálatok A zárványokban dúsabb példányokból előállított hasítási idomokon Chaixmeca típusú hűthető-fűthető tárgyasztallal ellátott mikroszkópon fázisátmenet-vizsgálatokat végeztünk. 3.2.1. Méréstechnikai problémák A leggyakoribb probléma a kis hőmérsékletű környezetekben bezáródott vizes zárványok fázisátmenet-vizsgálatánál a metastabilitás és a kismértékű rugalmas alakváltozás (ún. „stretching") jelensége. A metastabilitás (Roedder, 1971) annak következménye, hogy a kis hőmérsékleten (60-70 °C alatt) bezáródott, vizes oldatot tartalmazó folyadékzárványok esetében homogenizációs hőmérséklet már nem mérhető, mivel a zárványok eleve homogének, csak egy fázist, folyadékot tartalmaznak. A szobahőmérséklet és a keletkezési hőmérséklet közötti különbséghez tartozó térfogatcsökkenés mind a fluidum, mind a gazdaásvány esetében már nem elegendő ahhoz, hogy a fluidum telitett gőzét tartalmazó „buborékot" létrehozza. Emellett az egyfázisú, vizes oldatot tartalmazó zárványok a fagyasztás, és az azt követő melegítés során bekövetkező nyomásváltozások miatt igen kismértékű, rugalmas térfogatváltozást is szenvedhetnek és emiatt sem következhet be minden esetben a heterogenizáció, azaz a gőzbuborék megjelenése, A kismértékű, felnyíláshoz nem vezető, rugalmas térfogatnövekedés, vagy „stretching" (Bodnár & Bethke, 1984) is problémákat okozhat a kétfázisú (folyadék + gőzbuborék) vizes zárványok fázisátmenet-vizsgálata során. A melegítés vagy hűtés alkalmával a zárvány térfogata megváltozik, így a valóságosnál nagyobb homogenizációs hőmérsékletet észlelünk, ami a további eredményeket és a genetikai interpretációt is meghamisíthatja. így a fázisátmenet-mérések végzése nagy körültekintést (ismételt homogenizációs mérések stb.) igényel . 3.2.2. Fázisátmenet-mérések A válogatott hasítási idomokon fázisátmenet-méréseket végeztünk. A vizsgált mintát 0,5-1 °/perc sebességgel felfűtve mértük a homogenizáció hőmérsékletét (Th). A mintáknak csak egyes részeikben (növekedési felületek közelében, illetve elszórtan) tartalmaztak mérésre alkalmas kétfázisú zárványokat. így a kapott adatok csak egy szűk kiválási intervallumra vonatkoztathatók. A viszonylag kisszámú mérés (n=18)