Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

vizsgálatai alkalmával. Filep (1984) számos bontott piroklasztikumban találkozott átlagosan 10 pm-es méretű kristályaival. Több mintában a cirkon metamikt változatát is megfigyelte. 45. ábra. Cirkon oszlopos kris­tálya. Legyesbénye, kvarcit­kőfejtő. Pásztázó elektronmik­roszkópos felvétel Fig. 45. Zircon, columnar crystal. Legyesbénye, quartzite quarry. Scanning electron micrograph Magunk számos kvarcitban (Csörgő, Zsebrik, legyesbényei ércindikáció) találtunk 1 mm alatti - az EDX-elemzések szerint - cirkonkristályokat. Ezek a kvarcitban megje­lenő cirkonkristályok - véleményünk szerint - nem feltétlenül az egykori magmás kőzet reliktumásványai, amelyet alátámasztani látszik, hogy nem legömbölyödött élű kristá­lyokról van szó. Ezt a genetikai elképzelést - a kristályok hidrotermás eredetű képződé­sét - alátámasztja a legyesbényei ércindikációban kimutatott cirkon. A sötétbarna kvarcit repedéskitöltéseiben ugyanis 25-60 pm-es, zömök oszlopos fenn-nőtt kristályok formá­jában jelenik meg a cirkon (45. ábra). A kristályok kíséretében táblás anatáz, vékony táblás alunit és zömök oszlopos kvarckristályok figyelhetők meg. Csillámok Hoffer (1937) és Vargáné Máthé (1959) több alkalommal említést tesznek vékony­csiszolati megfigyeléseik alapján a vulkánitokban látott csillámokról (muszkovit, „klorit" és „szericit" néven), közelebbi meghatározások nélkül. Gránátok A Hernád bal partján lévő pannon homokból mikromineralógiai vizsgálatokkal mutatták ki (Pentelényi, 1968), pontosabb meghatározások nélkül. Ritkán Filep (1984) is megfigyelte piroklasztikumokban mikroszkopikus méretű kristályait. Klinoptilolit Gyarmati & Zelenka (1968) szerint a klinoptilolit az egyik jellegzetes zeolitásványa a területen is a zeolitos riolittufának (pl. Ond 6. és 19. sz. fúrás). Mikroszkópos meg­figyeléseik alapján általában a kőzetüveg-törmelékek széle alakul át zeolittá. A riolitok litofizáiban kis mennyiségben eléggé elterjedt zeolit, ahol elsősorban kal­cedon és opál kíséri. Ritkábban figyeltük meg riolittufákban mordenit társaságában. Az Ingvár nyugati oldalán, a riolit tejopállal kitöltött litofizáiban színtelen, fehér vagy sárgásfehér, 40-200 pm-es, vastag táblás vagy zömök oszlopos kristályok (46. ábra), illetve ezekből összeálló kérgek, illetve gömbös halmazok formájában található

Next

/
Thumbnails
Contents