Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)
A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)
vizsgálatai alkalmával. Filep (1984) számos bontott piroklasztikumban találkozott átlagosan 10 pm-es méretű kristályaival. Több mintában a cirkon metamikt változatát is megfigyelte. 45. ábra. Cirkon oszlopos kristálya. Legyesbénye, kvarcitkőfejtő. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel Fig. 45. Zircon, columnar crystal. Legyesbénye, quartzite quarry. Scanning electron micrograph Magunk számos kvarcitban (Csörgő, Zsebrik, legyesbényei ércindikáció) találtunk 1 mm alatti - az EDX-elemzések szerint - cirkonkristályokat. Ezek a kvarcitban megjelenő cirkonkristályok - véleményünk szerint - nem feltétlenül az egykori magmás kőzet reliktumásványai, amelyet alátámasztani látszik, hogy nem legömbölyödött élű kristályokról van szó. Ezt a genetikai elképzelést - a kristályok hidrotermás eredetű képződését - alátámasztja a legyesbényei ércindikációban kimutatott cirkon. A sötétbarna kvarcit repedéskitöltéseiben ugyanis 25-60 pm-es, zömök oszlopos fenn-nőtt kristályok formájában jelenik meg a cirkon (45. ábra). A kristályok kíséretében táblás anatáz, vékony táblás alunit és zömök oszlopos kvarckristályok figyelhetők meg. Csillámok Hoffer (1937) és Vargáné Máthé (1959) több alkalommal említést tesznek vékonycsiszolati megfigyeléseik alapján a vulkánitokban látott csillámokról (muszkovit, „klorit" és „szericit" néven), közelebbi meghatározások nélkül. Gránátok A Hernád bal partján lévő pannon homokból mikromineralógiai vizsgálatokkal mutatták ki (Pentelényi, 1968), pontosabb meghatározások nélkül. Ritkán Filep (1984) is megfigyelte piroklasztikumokban mikroszkopikus méretű kristályait. Klinoptilolit Gyarmati & Zelenka (1968) szerint a klinoptilolit az egyik jellegzetes zeolitásványa a területen is a zeolitos riolittufának (pl. Ond 6. és 19. sz. fúrás). Mikroszkópos megfigyeléseik alapján általában a kőzetüveg-törmelékek széle alakul át zeolittá. A riolitok litofizáiban kis mennyiségben eléggé elterjedt zeolit, ahol elsősorban kalcedon és opál kíséri. Ritkábban figyeltük meg riolittufákban mordenit társaságában. Az Ingvár nyugati oldalán, a riolit tejopállal kitöltött litofizáiban színtelen, fehér vagy sárgásfehér, 40-200 pm-es, vastag táblás vagy zömök oszlopos kristályok (46. ábra), illetve ezekből összeálló kérgek, illetve gömbös halmazok formájában található