Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A megyaszói faopál ásványtani vizsgálata (Papp Gábor, Sámson Margit, Jánosi Melinda & Lovas György)

Köszönetnyilvánítás Ezúton köszönjük meg (P. G. és R. M.) az egykor TDK-dolgozatunk elkészítéséhez témavezetőnk, dr. Takács József, valamint az ELTE Ásványtani Tanszékének akkori vezetője, dr. Kiss János, és a tanszék többi munkatársa által nyújtott segítséget. Ugyancsak szeretnénk megköszönni dr. Buda György tanszékcsoport-vezetőnek (ELTE Geológiai Tanszékcsoport) és dr. Embey-Isztin Antal tárvezetőnek (MTM Ásvány- és Kőzettár), hogy az újabb vizsgálatokat elvégezhettük. Végül, de nem utolsósorban köszönetünket fejezzük ki dr. Babos Károlynak (ELTE Növényszervezettani Tanszék) a növénytani kérdésekben nyújtott szíves tanácsaiért. Irodalom - References Bárdossy Gy. (1961): Kovásodott fatörzsek röntgendiffraktométeres vizsgálata. Földt. Közi., 91, 442-444. Böckh, J. (1867): Die geologischen Verhältnisse des Bükk-Gebirges und der angrenzenden Vorberge. Jahrb. k.k. Geol. Reichsanst., 17, 225-242. (241) Born, I. von (1790): Catalogue méthodique et raisonné de la collection des fossiles de Mlle Eleonore de Raab I—

II. Wien: Alberti. (1:491) Felix J. (1887): Magyarország faopáljai paleophytologiai tekintetben. M. Kir. Földt. Int. Évkv., 7, 1-42. Fényes E. (1851): Magyarország geographiai szótára. Pest: Kozma Vazul. Flörke, 0. W., Jones, J. B. & Segnit, E. R. (1975): Opal-CT crystals. Neues Jahrb. Mineral. Monatsh., 369377. Flörke, O. W., Graetsch, H., Martin, B., Roller, K. & Wirth, R. (1991): Nomenclature of micro- and noncrystalline silica minerals, based on structure and microstructure. Neues Jahrb. Mineral. Abh., 163, 19-42. Gombocz, E. (1945): Diaria itinerum Pauli Kitaibeli I—II. /Leben und Briefe Ungarischer Naturforscher IIIIV./Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum. Graetsch, H. (1994): Structural characteristics of opaline and microcrystalline silica minerals. In: Heaney, P. J., Prewitt, C. T., Gibbs, G. V. (szerk.): Silica. /Rev. Mineral. 29/, 209-232. Graetsch, H., Flörke, O. W. & Miehe, G. (1987): Structural defects in microcrystalline silica. Phys. Chem. Miner., 14, 249-257. Graetsch, H., Gies, H., Topalovic, I. (1994): NMR, XRD and IR study on microcrystalline opals. Phys. Chem. Miner., 21, 166-175. Greguss, P. (1967): Fossil Gymnosperm Woods in Hungary from the Permian to the Pliocene. Budapest: Akadémiai Kiadó. Greguss, P. (1969): Tertiary Angiosperm Woods in Hungary. Budapest: Akadémiai Kiadó. Hauer, F. von & Richthofen, F. von (1859): Bericht über die geologischen Übersicht-Aufnahme im nordöstlichen Ungarn in Sommer 1858. Jahrb. k.k. Geol. Reichsanst., 10, 399-465. (446) Hazslinszky F. (1886): A Tokaj-Hegyalja viránya. Math. Term.tud. Közlem., 4, 105-143. (134-136) Hoffer A. (1937): A Szerencsi-sziget földtani viszonyai. Tisia, 1(2), 3-307. Horváth E. (1954): A megyaszói Csordáskút kovásodott fatörzseinek vizsgálata. Bot. Közlem., 45(1-2), 141150. Horváth E. (1964): Adatok a növények fosszilizációjának kérdéséhez. Savaria, 2, 7-15. Jávorka S. (1957): Kitaibel Pál. Budapest: Akadémiai Kiadó. Koch S. (1985): Magyarország ásványai. 2., átdolg. kiadás. (Mezősi J. szerk.) Budapest: Akadémiai Kiadó. (286) Kovács É. (1955): Hazai kovásodott Quercus-törzsek. 76-79 in: Andreánszky G. & Kovács E. (szerk.): A hazai fiatalabb harmadidőszaki flórák tagolódása és ökológiája. M. Áll. Földt. Int. Évkv., 44(1). Müller-Stoll, W. R. & Mädel, E. (1957): Über tertiäre Eichen-Hölzer aus dem pannonischen Beckens. Senckenbergiana Lethaea, 38, 121—168. Müller-Stoll, W. R. & Mädel, E. (1959): Betulaceen-Hölzer aus dem Tertiär des pannonischen Beckens. Senckenbergiana Lethaea, 40, 159—209. Müller-Stoll, W. R. & Mädel, E. (1960): Juglandaceen-Hölzer aus dem Tertiär des pannonischen Beckens. Senckenbergiana Lethaea, 41, 255-295. Papp G. & Rieth M. (1981): Kovásodott famaradványok ásványtani vizsgálata. TDK-dolgozat, kézirat. Budapest, ELTE TTK Ásványtani Tsz.