Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)
A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)
Hoffer leírása a Bandi-part feltárására vonatkozóan: „5-8 cm vékony lapokra szétváló lignit, gipsz kristályokkal." A Dorna nevű feltárás gipszre vonatkozó adata: „40 cm sárga agyag. Ez sárga színét növényi anyagoktól, főként a felette levő lignittől kapta. Ennek hatására limonit csomók és 6 cm vastagságot is elérő gipsz-lencsék is képződtek benne." Itt meg kell jegyezzük, hogy az említett agyag a sárga színét szerintünk akár finom eloszlású jarosittól is kaphatta. Hoffer egyúttal megadja a gipszkristályok képződésének lehetséges magyarázatát is: „A gipsz bizonyára az eredeti növényi anyagok fehérjéinek bomlásakor keletkezett kénvegyületeknek az egyidejűleg lerakódott Ca-tartalmú vegyületekkel, főleg mésszel alkotott keveréke." Megemlíthető még, hogy Hoffer többször emleget a lignites rétegekkel kapcsolatban kék agyagot, melynek kék színét finoman hintett vivianit is okozhatta. Később Radnóty (1956) írt az itteni gipszekről azzal összefüggésben, hogy a Hernád túlpartján is megjelennek kisebb lignites rétegek. Megállapításai szerint a 4-7 cm-t elérő benn-nőtt kristályok a {010} forma szerint táblásak, rajtuk az uralkodó második véglapon kívül az {110} és {111} formák egyensúlyban kifejlődött lapjai találhatók meg. A jelenlegi feltárások sajnos nem tanulságosak, mert a növényzet erősen benőtte az agyagrétegeket. A helyiek elmondása szerint a nagy esőzések utáni gyakori, suvadásokkal feltárt friss rétegekből lehetett alkalmanként gipszkristályokat gyűjteni. A szerencsi Zempléni Múzeum egykori kis földtani gyűjteményében több mint 50 gipszkristály volt, melyeket az etikettcédulák adatai szerint a 60-as években gyűjtöttek Alsódobszán (ezt az anyagot - tekintve, hogy ez a szerencsi gyűjteményrész a 80-as évek elején teljesen gazdátlanul hevert egy beázott helyiségben - jelenleg a HOM gyűjteményében őrizzük). 39. ábra. Gipszkristályok. Alsódobsza. A legnagyobb kristály magassága: 5 cm (HOM 13238) (fotó: Kulcsár G.) Fig. 39. Gypsum crystals. Alsódobsza. Height of the largest crystal: 5 cm (HOM 13238). (photo: G. Kulcsár) Ennek vizsgálatából az alábbiak állapíthatók meg. A fehér, szürkésfehér, általában zavarosan áttetsző, csak apró részletekben víztiszta kristályokat - melyek szinte kivétel