Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

Előszó (Magda Gábor)

Topographia Mineralogica Hungáriáé Vol. III. Miskolc, 1998 ELŐSZÓ Preface of the Mayor of Szerencs A ma embere Szerencs nevét hallva elsősorban a csokoládéra, vagy a több mint 100 esztendős cukorgyárára gondol. A történelmet ismerők azonban jól tudják, hogy a Rákóczi család felemelkedését megalapozó Rákóczi Zsigmond itt vásárolta váruradalmát, s ő adott helyet az 1605-ös országgyűlésnek, melyen az első fegyveres függetlenségi harc vezetőjét, Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Ennek emléke Szerencs szabad királyi városi rangja. A térség többi része is gazdag történelmi eseményekben, elég, ha csak azt említjük meg, hogy Kossuth Lajos a közeli Monokon született. Szerencs és környékének lakossága mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozott, s miután a török elfoglalta a Szerémséget, megnőtt a szőlőtermelés jelentősége. Mivel nemesfémek Szerencs környékén nem találhatók, az Anjou-kor bányászati fellendülése elkerülte a térséget. Csak a XVIII. század végén kezdtek el érdeklődni honi és külhoni utazók, korabeli elnevezéssel „természetvizsgálók" a Szerencsi-dombságon található ásványok iránt. Ezek között hamarosan híressé vált a megyaszói faopál, melynek példányai Európa legtöbb nagy múzeumában megtalálhatók. Őszintén örülünk annak, hogy a miskolci Herman Ottó Múzeum e terület ásványtani értékeit bemutató munkát ad ki. Reméljük, hogy jelen kötet felhívja a figyelmet Szerencs és vonzáskörzete földtani és ásványtani értékeire, melyek ma még nagyrészt kiaknázatlanok. Szerencs és környéke szeretettel hív és fogad mindenkit, aki történelmével, mai életével meg akar ismerkedni. Bízunk benne, hogy ez a könyv, melyet kezükben tartanak, hozzájárul érdeklődésük felkeltéséhez és talán ahhoz is, hogy ásványkincseink hasznosítása a város és térsége polgárainak boldogulását elősegítse. Magda Gábor Szerencs Város Polgármestere