Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

ismerhető föl). Jellemző rá, hogy benne néha cristobalitkristályok találhatók. A hialit színtelen, szőlőfürtszerű aggregátumaiban a gömbölyű morfológiai elemek lepelszerűen borulnak egymásra. Röntgendiffraktogramján csak egy diffúz csúcs, az ún. üvegpúp je­lenik meg 4,1 Á környékén (szerkezete tehát rendezetlen). Replikaképein 0,2-2 pm átmérőjű, „kályhacsőszerű" képződmények egymásra épülő együttese figyelhető meg (18. ábra). f 18. ábra. Periodikusan is­métlődő elemek tejopál éte­tett felületén. Ingvár. TEM replika felvétel. (Takács, 1 982) Fig. 18. Periodic pattern of the etched surface of milk opal. Ingvár Hill. TEM replica. (Takács, 1982) s 1 1 ^HHUMHHI Az Ingvár keleti oldalán a nemesopál-lelőhelytől délre világosbarna, átlátszatlan, matt törési felületű opál ismert, mely 5-10 cm szélességű kitöltést képez a riolitban. Régóta ismerjük a délkeleti oldal vörös színű jáspopálját (Hoffer, 1937). Ennek eredeti Hoffer-féle leírása: „...ásványassotiátiójával az egész Szigetben egyedülálló, a hegy lávatömegének DK-i végén található telérszerű forráslerakódás. Ennek tengelye (csapása) ÉNy-DK, vagyis a Gilip-patak ingvármenti szakaszával párhuzamos. Betelepü­lés ez, amely a többé-kevésbé itt horzsaköves rhyolithból idők folyamán kipreparálódott. Anyagának főtömege húsveres jáspopál és opál; alárendelten lila-, sárga-, tejopál és chalcedon. Likacsaiban chalcedon, limonit és kristályokban hematit ül." Ennek ásványtani vizsgálatával Takács (1983) is foglalkozott. Az 50-70 m hosszú, 2-7 m széles, szépen kipreparálódott opálkitöltés uralkodó színe húsvörös. Az opál rendkívül rideg, kagylós törésű, felülete fényes. Átlátszatlan, tipikus jáspopál. Általában homogén színezésű, néha sávosan színezett. Vékonycsiszolati vizsgálatokból kiderült, hogy a vörös sávokat apró, sűrűn egymás mellett elhelyezkedő hematitfoltok építik föl. Ezt a róla készült röntgendiffraktométeres felvétel is alátámasztotta. Nyomelemei közül az arzén érdemel figyelmet. A kitöltésben kisebb mennyiségben jelenlévő lila jáspopál színe vékony sávokban változik. Kagylós törési felülete fényes, de matt is előfordul. A hematit mennyisége a matt mintában nagyobb, a kalcedoné viszont kisebb mint a fényes­ben. A kis mennyiségben előforduló rózsaszínű opál röntgendiffraktogramja a vöröséhez hasonló, de ennél hematit nem mutatható ki. Az opál a vulkánitokon kívül elterjedt mind a piroklasztikumokban, mind a vulkáni utóműködés kovás fácieseiben; általában az utolsóként kivált ásványként - hialit vagy tejopál formájában - kérgezi be a korábban képződött ásványokat. Fontosabb lelőhelyei: Fekete-hegy, Kassa-hegy, Csörgő, Nyírjes, Fuló-hegy, Zsebrik. A Nagy-hegyen a

Next

/
Thumbnails
Contents