Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

A finomszemcsés goethit és hematit teljesen átjárja a riolittufa alapanyagát, nemegyszer vékony erekben a goethit és/vagy a hematit tisztán is megjelenik. Hoffer (1937) limonitkonkréciókról, illetve limonitos homokról tesz említést a Hernád-parti agyagfeltárásokban. Pentelé­nyi (1968) is megfigyelt a pleisztocén agyagban 2-15 mm nagyságú limonitos konkréciókat („babérces agyag"). Ezen üledékes képződmények uralkodó vas­ásványa - eddigi tapasztalataink szerint ­szintén elsősorban goethit. Hematit Korábbi szerzők többé-kevésbé álta­lános eltérjedtségűnek tartották. Műszeres vizsgálatainkkal magunk sem állapíthat­tunk meg mást, minthogy a hematit jelleg­zetes elegyrésze a riolitoknak, a hidro­termás centrumok vasas zónáinak egya­ránt. Hoffer (1937) ásványtani szempont­ból figyelemre méltóbb hematit említései: a Somos vörös riolitjának üregeiben 1 mm­es hatszöges kristályokat, míg a Hosszú­hegy riolitjának repedéseiben hematittól vörösre festett kalcedont (karneol) figyelt meg. Pentelényi (1968) a Sulyom-hegy riolitjának alapanyagából és az üregeiből említ hematitosodott „hipersztén"-kristályokat. Fontosabb hematit-megjelenések: a Sulyom-hegy riolitjának üregeiben tridimit és kvarc társaságában 1-2 mm-es táblás vagy oszlopos hematitkristályok találhatók. Ezek egyrésze valószínűleg hornblende, piroxen, illetve biotit utáni pszeudomorfóza. Ezt on­nan gondoljuk, hogy a kristályok belül üreges-sejtes szerkezetűek, színük vörösbarna. Kisebb részük azonban elsődlegesen kivált hematit lehet, melyek belül tömöttek, színük fekete. Ezen hipotermás eredetű hematitnak a kristályai legtöbbször vastag táblásak, a legnagyobbak elérik az 1-2 mm-t, rajtuk a következő formák figyelhetők meg: {0001}, {10T1} és {2243}. A hematit igen elterjedt a hidrotermás centrumok kovás és vasas zónájában. Általá­ban vörös, vörösbarna aprószemcsés hintések formájában jelenik meg, legtöbbször vörösbarnára, bordóra festve a kvarcitot. A kvarcitok üregeiben vörösesbarna, vagy feke­te színű bevonatokat, kérgeket alkot, illetve 1-3 mm-es gömbös halmazokat képez (Nagy-hegy, Nyírjes, Fuló-hegy, Báránykő, Fekete-hegy, Fejér-hegy stb.). Külön kell szólni a kvarcitokban lévő - az ún. Liesegang-jelenség formájában ­achátos rajzolatként megjelenő hematitról (8. ábra). A röntgen-pordiffraktométeres vizs­gálataink szerint a koncentrikus köröket alkotó bordó és vörösbarna sávok hematitból 8. ábra. Hematit koncentrikus kiválásai kvarcitban. Fuló-hegy (HOM 24577). Képszélesség: 8 cm. (fotó: Kulcsár G.) Fig. 8. Hematite, concentric precipitations in quartzite. Fuló Hill (HOM 24577). Width of the picture: 8 cm. (photo: G. Kulcsár)

Next

/
Thumbnails
Contents