Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

míg Filep (1984) a vulkáni utóműködési folyamatokkal - különös tekintettel az alunitosodásra - foglalkozott. 2. Az ásványok leírása Ebben a fejezetben ásványosztályonként mutatjuk be a területen kimutatott ásványokat. A régebbi és az újabb eredményeket az egyes ásványoknál együtt említjük meg. Irodalmi utalás hiánya új vizsgálati eredményt jelez, mely először többnyire Szakáll (1983) értekezésében jelent meg. A munka természeténél fogva kevéssé foglalkoztunk a kőzetalkotó ásványokkal, azokra főként a legfontosabb források megjelölésével hivatkozunk. A fejezetet illusztráló pásztázó elektronmikroszkópos felvételek fotómunkálatait Kulcsár Géza (Herman Ottó Múzeum) végezte. A kristályrajzokat Dr. Victor Kvasnytsya (Ukrán Tudományos Akadémia Ásványtani, Geokémiai Intézete, Kijev) goniométeres vizsgálatai alapján számítógépes szoftver segítségével Fehér Béla (Herman Ottó Múzeum) készítette. Vizsgálati módszerek Az alkalmazott módszerek és mérések jellemzői: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ásványtani Tanszék: SIEMENS D500 röntgen-pordiffraktométer (CuKa sugárzás, grafit monokromátor, 5-66° 20 tartomány); SIEMENS KRISTALLOFLEX 4 röntgenspektrométer (Au sugárzás, 50 kV gyorsítófeszültség, 24 mA fűtőáram, LiF analizátor, 10-82° 20 tartomány); JEOL JEM 100U transzmissziós elektronmikroszkóp (100 kV gyorsítófeszültség). Miskolci Egyetem, Fémtani Tanszék: Cambridge STEREOSCAN 150B pásztázó elektronmikroszkóp (20 kV gyorsítófeszültség, Si-Li detektor), ORTEC 6230 energiadiszperz mikroszonda. Magyar Tudományos Akadémia, Geokémiai Kutatólaboratóriuma: JEOL JXA-5 elektronmikroszonda (25 kV gyorsítófeszültség, 1-210"* A mintaáram). Szulfidok Akantií A legyesbényei régi zsidótemető melletti (ma már sajnos szeméttel feltöltött és részben rekultivált) kőfejtő kvarcitjának egyik üregében mikroszondás vizsgálattal hozzávetőleg 20 um-es ezüsttartalmú szemcsét mutattak ki (Szakáll et al, 1986). Szorosan mellette valamilyen kvarcváltozat szemcsehalmaza és vékonytáblás alunit volt megfigyelhető. A kőfejtőben ismert - szulfidokban gazdag - barnásfekete kvarcit újabb mikroszondás vizsgálata során több alkalommal sikerült Ag és S tartalmú, 20-35 um nagyságú szemcséket megfigyelni, az akantit jelenléte tehát nem lehet kérdéses. (A továbbiakban ezt a fent említett régi kőfejtőt - amely egyébként a Fuló-hegy és a Nagy-hegy között helyezkedik el - az egyszerűség miatt legyesbényei ércindikációnak fogjuk nevezni). Antimonit A Zsebrik csúcsán egy ponton a fehér kvarcitban elszórva 1-3 mm átmérőjű fekete foltok jelentek meg, melyek finom szálas-tűs antimonithintéstől kapták színüket. Néhány