Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

e/ kovás (részben alunitos-kaolinos) öv: alunit, anatáz, kaolinit, kvarc, opál, jarosit, cirkon, pirit, barit és markazit. Az egyes fáciesek - az ásványtársulásokat tekintve - egymásba főgázodnak, sőt vannak ásványok (pl. goethit, kaolinit), melyek szinte minden fáciesben megtalálhatók. Az ásványok kiválása nem volt folyamatos: a karbonátok és az alunit esetén például legalább 4-5 szakasz mutatható ki. Az alunit, opál és kvarc esetén elkészült nyomelemvizsgálatok egyöntetű eredményei szerint a területen a következő metallogén elemek mutatnak relatív dúsulást: ezüst, réz, ólom és titán. Ezek az elemek ásványok formájában több feltárásban megjelennek, legnagyobb változatosságban a legyesbényei ércindikációban. 6/ Üledékes kőzetekben megjelenő ásványok. Piroklasztikumokban: mordenit, klinoptilolit és adulár. Részben piroklasztikumokban, részben homokban, homokkőben: faopál. Agyagokban és azok lignites közbetelepüléseiben: gipsz, goethit, jarosit? I. táblázat. A Szerencsi-dombság ásványai osztály faj változat osztály faj változat Szulfidok akantit malachit antimonit otavit cinnabarit sziderit galenit Szulfátok „Al-szulfát" markazit alunit pirit barit pirrhotin? gipsz szfalerit jarosit tetraedrit osarizawait? Halogenidek jódargirit Foszfátok apatit Mg,Cl-ásvány hinsdalit? Oxidok anatáz Szilikátok albit brookit? „amfibol" cristobalit andezin goethit biotit hematit hidrohematit cirkon ilmenit dickit kriptomelán „gránát" kvarc kalcedon halloysit karneol illit lepidokrokit kaolinit magnetit klinoptilolit „Mn-oxidok" „klorit" opál faopál labradorit hialit monlmorillonit jáspopál mordenit nemesopál muszkovit? tejopál nátrolit? tűzopál nontronit viaszopál oligoklász rutil „piroxen" tridimit rectorit Karbonátok aragonit? szanidin adulár aurikalkit? sztilbit cerusszit? „turmalin" kalcit lublinit