Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai ércesedés szulfidásványai (Szakáll Sándor, Molnár Ferenc, Kovács Árpád & Dódony István)

csökken a Ga-, In- és Cd-tartalma, viszont kis mennyiségben kimutatható benne a Mo és Bi. A 1069,3-1072 m között megjelenő ércásvány-paragenezisben a szfalerit az egyik uralkodó ásvány, ahol enyhén zúzott, kerekded szemcséket alkot, jellemzője itt is a kalkopirit zárványosság. Peremén nemegyszer pirit figyelhető meg füzérszerű halma­zokba csoportosulva. A pirit a szfalerit repedéseibe behatolva is megjelenik (Molnár, 1993). Említésre érdemes, hogy Székyné Fux (1970) a fúrás 956,5-957,5 m-e között a kálitrachitban 5 mm vastagságú wurtzit-zsinórról tesz említést. Az adott ábra aláírásá­ban viszont béta-ZnS (szfalerit)-ként szerepel az ásvány. A felvételből láthatóan való­színűleg sűrűn ikresedett szfaleritről lehetett szó. A szfalerit a felszínközeli ércesedésben a folyadékzárvány vizsgálatok alapján 250 °C körüli hőmérsékleten képződött. A mélyfúrásban feltárt bádeni korú vulkánitokban található polimetallikus ércesedés szfaleritje ezzel szemben 280-300 °C körüli hőmér­sékleten kristályosodott (Molnár, 1993). 2. 4. Galenit Mind a felszínen, mind a mélyebb szintek ércdús anyagában sikerült kimutatni, de gyérebben található, mint a szfalerit. Székyné Fux (1970) a Lobkowitz-telér (Csengő-bánya 80-as szint) 128-131 m közötti szakaszában, a kvarcos telérkitöltésben figyelte meg kalkopirittel, szfalerittel. Megtalálta a Telkibánya-2. sz. fúrás ércdús szakaszában is. Itt a galenit többnyire önálló, fészkes csoportokból áll. 22. ábra. Galenit szemcsék piritben. Kánya-hegy, Ve­resvízi-horpamező. (Visszaszórt elektronkép) Fig. 22. Galena grains in pyrite. Kánya Hill, bell pits along the Veresvíz vein. (Back-scattered electron image) Kutatásaink - Szakáll (1991), Molnár (1993) - során megfigyeltük a Mária-bánya te­lér-kvarcában, a Veresvízi-hor­pa-mezőben, a Sinta-tetőn és legnagyobb mennyiségben a Fe­hér-hegyen. A paragenetikai vizsgálatok alapján valószínű­leg három generációja van jelen. Az idősebb generáció galenitje a pirit, kalkopirit zárványaként néhány mikrométeres szemcsé­ket alkot (Mária-bánya, Veres­vízi-horpamező, Lobkowitz­telér, Fehér-hegy). Rendszerint lekerekített, apró foszlányok­ként, szemcsékként figyelhető meg (22. ábra), esetenként a pi­rit hexaéder-lapjának megfelelő

Next

/
Thumbnails
Contents