Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

Új eredmények a telkibányai érces terület kutatásában (Horváth János & Zelenka Tibor)

— Extended breccia formations of several hundred meters in horizontal and vertical extention with the enrichment of silver and also gold occurrence. — Stockwerk type ore on the edge of the breccias with transition to the the abyssal formations Au, Ag occurrence. — Abyssal polimetallic ore. Összefoglalás A cikk részletesen bemutatja egy nagyobb csoport hat évi terepi feltáró munkájának eredményeit. Ennek keretében űrfelvétel és légifotó értékelés alapján ismerteti a telkibányai terület paleovulkáni rekonstrukcióját, a felszíni földtani kutatások keretében végzett reambulációs földtani térképezés eredményeit, az ennek során felmért és földtanilag értékelt középkori bányászati és ércfeldolgozói nyomokat (pl. a Veresvízihorpamezőn). Közvetlen bizonyítékot szolgáltat egy történelmi időkben (XV. szd.?) bekövetkezett hatalmas földrengésre, amely összefüggésben lehet a középkori bányászat hirtelen megszűnésével. A kutatás során felfedezett több mint 70 közép- és újkori táró ill. akna felmérése és geológiai térképezése fontos összefüggéseket hozott napvilágra az ércesedés arany- ill. ezüsttartalmának térbeli eloszlására vonatkozóan. A bányákban azonosított hat különböző breccsatípus, valamint az öves elrendeződést mutató kőzetelváltozások érchordozó szerepe is vizsgálatra került. A Telkibánya-2. sz. felderítő mélyfúrás újravizsgálata a nemesfémek mélységbeni eloszlására ad információt. Mindezek alapján a telkibányai érces terület ércesedéseinek összefoglaló jellemzése is lehetővé vált. 1. Bevezetés A Központi Földtani Hivatal megbízásából 1985-1991 között a MONTAN GM vizsgálta a Telkibánya környéki felhagyott középkori tárókat és az ércesedéshez kapcsolódó földtani környezetet. A hét éves kutatómunka célja olyan komplex kutatási módszer kidolgozása és alkalmazása volt (távérzékelés, térképezés, bányaföldtani felvétel stb.), mellyel a felhagyott középkori bányaműveletek és az ércföldtani környezet reambulációs vizsgálata elvégezhető. A kutatás a felhagyott régi bányaműveletekre és ezek környezetére koncentrálódott, abból az alapelgondolásból kiindulva, hogy a középkori bányászat a nemesfémércesedés optimális zónáira települt. Ezen kívül a kutatásokat kiterjesztettük kb. 60 km

2-nyi területre, a régóta ismert központi résztől É-i, K-i és D-i irányba is. 2. Távérzékelési kutatások A légi- és űrfotó vizsgálatok és azok földtani értelmezése azt igazolta, hogy az egykori vulkáni szerkezetek roncsai ezen módszerrel jól felismerhetők. Ennek nemcsak a paleovulkáni szerkezetek rekonstrukciójában, hanem a vulkáni működéshez kapcsolódó nyersanyagkutatásban is (hidrotermás ércesedés, telérek kimutatása stb.) fontos szerepe van. Légifelvételek interpretációja segítségével a régi bányaműveletek nyomait is eredményesen tudtuk nyomozni.