Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

Előszó (Mester Lászlóné)

ELŐSZÓ Preface of the Mayor of Telkibánya „ARANYGOMBOS TELKIBÁNYA" páratlan természeti adottságú és gazdag történelmi múlttal rendelkező település. Kevés vidéke van Magyarországnak, ahol a táj szépsége mellett olyan sok történeti és ipartörténeti emléket találunk, mint Telkibánya környékén. A13. századtól kisebbnagyobb megszakításokkal napjainkig kutatták e vidék kincseit és a hajdani sikerek hosszú ideig csábították ide a geológusokat és a magánkutatókat. Telkibánya környéke ősidők óta lakott. Erre utalnak a Lapis-patak völgyében, Kéked közelében, Árkán és számos egyéb helyen található neolit és a későbbi korok leletei. Az első írásos emlék 1270-ből származik, amely Telkibányát mint önálló községet említi V. István adománylevelében. Feltételezhetően nemesércbányászata is ekkor kezd fellendülni, és Zsigmond király korában éri el virágkorát. Hazánk egyik legkorábbi bányavárosának, Telkibányának a kiváltságait és szabad királyi rangját több uralkodó megerősíti. A város jelentőségét nemcsak a ma is látható vár és vártemplom sáncai bizonyítják, de a napjainkig fennmaradt „Aranygombos Telkibánya" elnevezés is a bányaváros akkori gazdagságára utal. Telkibánya azon hajdani bányavárosok közé tartozik, amelyeknél a bányászat virágkoráról jóval több a tárgyi emlék, mint az írásos dokumentáció. Magyarország középkori nemesfém bányászatának hírnevét Telkibányán több mint 80 táró, közel 2000 horpa, őrlőkövek egész sora, és bányászattörténetünk olyan értékes emlékei őrzik, amelyeknek a megmentése nemcsak a szűkös anyagi lehetőségekkel rendelkező telkibányaiak, hanem az egész társadalmunk feladata. Igen becses ipartörténeti emlék fűződik még Telkibányához. Itt létesült hazánk első porcelángyára. Széchenyi ösztönzésére, Bécs gyarapítást tiltó rendelkezése ellenére Berczenheim herceg, az érckutatással kapcsolatban előbukkant kaolin felhasználására porcelángyár építéséhez kezdett 1825-ben. Akitűnő ízléssel készült porcelán edények az ország határain túl is kedveltek voltak. Agyár a későbbi években kőedénygyártással folytatta termelését, majd 1923-ben áttelepítették Hollóházára. Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum kezdeményezésére 1970-ben, Telkibánya 700 éves évfordulója alkalmából méltó helyen, a hajdani porcelángyár épületének gyönyörű boltíves alagsorában került megnyitásra az Ipartörténeti Gyűjtemény. Az épület tulajdonosa, néhai Kádár Sarolta, a teljes épületet és néprajzi gyűjteményét a múzeumra hagyományozta. Az épület átalakításával és a gyűjtemény kibővítésével 1980. október 31-én az épület felső szintjén az új ipartörténeti gyűjtemény nyílt meg, amely Telkibánya emlékei mellett bemutatja Tokaj-Hegyalja bányászatának múltját és a hegység erdőgazdálkodását. Örülünk, hogy ez a kötet nemcsak ásványtani szempontból öregbíti Telkibánya hírnevét, hanem szerkezete egybeesik-azzal a programmal, amelyet az „Aranygombos Telkibányáért Alapítvány" tűzött ki célul: A nagymúltú nemesércbányászat emlékeinek a megmentése, a község néprajzi hagyományainak a megőrzése, természeti és környezeti értékeink megóvása és a terület idegenforgalmának fejlesztése. Ezen gondolatok jegyében ajánlom e könyvet a kedves olvasó figyelmébe. Mester Lászlóné polgármester