Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

Telkibánya környékének kőzetföldtani felépítése és fejlődéstörténete (Kozák Miklós)

trachitjait - mikroszkópos vizsgálatok alapján - már az ásványos összetevők megjelölésével nevezte meg. Telkibányán az augitandezitet tartotta uralkodó kőzetnek. Tóth M. (1882) monográfiájában a telkibányai érces terület addig ismert érces és nemérces ásványait is összefoglalta. Szádeczky Gy. (1887) a hegységi rioiitok alapos vizsgálója, többek között a hollóházi riolitterületről is ír. Petrik L. (1888, 1889) a hegység riolitjainak felhasználhatóságát elemezve, a hollóházi savanyú vulkánitokat és vulkáni üvegeket agyagipari felhasználásra tartotta alkalmasnak. Őt követően napjainkig több ízben történtek nyersanyag-, különösen agyag- (kaolin-) kutatások Hollóháza és Telkibánya környékén. Borbély A. (1922) Nyíri környéki terepi és mikroszkópos kőzettani vizsgálataival különösen a riolitösszlet megismeréséhez járult hozzá. Pálfy M. (1916, 1927,1929,1935) az ércesedés mellett a vulkánitok erupciós sorrendjét vizsgálta. Liffa A. (1925,1935,1953/a, b, c, 1955) három évtizedes munkássága a terület megismerése szempontjából alapvető. A bányaföldtan mellett üledékes és magmás petrográfiával, tektonikával, hidrogeológiával és geomorfológiával foglalkozott. Különösen értékesek andeziteken és riolitokon végzett részletes mikroszkópos elemzései. Munkája nyomán született a terület egy részének első l:25000-es földtani térképe. Az 1940-50-es évek fordulóján a nemesfémbányászat újraindítása céljából számos kutató kapott megbízást felvételező és elemző munkákra. Közülük kiemelkedik Liffa A. (1953 a, b, c, 1955), Schréter Z. (1948 a, b), Scherf E. (1950, 1953, 1954) és különösenSzékynéFux V. (1951,1959,1964,1966,1970) munkássága, akinek nevéhez fűződik az érces terület komlex petrometallogenetikai feldolgozása és korszerű értelmezése. Hermann M. (1952) az Ósva-völgy andezites és riolitos képződményeinek részletes petrográfiai és petrokémiai feldolgozását végezte cl.BemB. (1953) területünk egy részén végzett térképező munkája kapcsán a Juhlegelő, Lapis-, Hasdát-, valamint a Monok-völgy limonit ill. vasokker előfordulásairól tájékoztat. A környék átnézetes vízföldtani térképezését végző Erhardt Gy. (1962, 1966) fontos megállapításokat tesz a képződmények vízvezető és víztározó képességére vonatkozóan. A hegységi térképezés koncepciózus irányítója Pantó G. (1964, Bóczán et al. 1966), akinek alapvető szerepe volt a kőzetnevezéktan, a petrogenetikai értelmezések és a vulkáni ciklusok elkülönítése terén. Területünk legteljesebb kőzettani feldolgozását - térképezési és perlitkutatási munkái során - Ilkeyné Perlaky E. végezte el (1961, 1962, 1964, 1966, 1967, 1972, 1973, 1978). Bár felvételezése a gönci és gunyakúti l:10000-es valamint a gönci, nyíri és hollóházi l:25000-es térképlapok felvételezésénél átfogó volt, tudományos igényű egyéni kutatásai tárgyát elsősorban a savanyú vulkánitok jelentették. Gyarmati P. (1961,1964,1977, 1979,1981,1986) dolgozta fel összefoglalóan a hegység intermedier vulkanitjait, valamint vezetője volt az 1970-es évek utáni perlitkutatásoknak. PentelényiL. (1972 a, b) a fedőhegységi üledékek monografikus feldolgozása mellett ősföldrajzi rekonstrukciókat is készített. A terület térképezési munkáit segítendő, felszíni üledékminták és fúrási anyagok őslénytani feldolgozásában olyan szakemberek vettek részt mint Csepreginé M. L,