Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai ércesedés szulfát ásványai (Szakáll Sándor, Bognár László & Kovács Árpád)

lenik. A víztiszta fennőtt kristályok elérik az 1-3 mm-es nagyságot. Ezek a pásztázó elektronmikroszkópos felvételek alapján háromféle termetben jelennek meg. Az egyik vastagtáblás, melyen a {001} forma dominanciájával a következő formák figyelhetők meg: {104}, {110} és {100} (17. ábra). A másik prizmás termetű, melyen a (011) forma uralkodik, kisebb lapokban megjelennek a {001}, {100}, {110} és {102} formák (18. ábra). Végül ritkábban bipiramisos termetű kristályait is észleltük, melyeken valószínűleg az {112} forma uralkodik (19. ábra). A kristályokban az EDX felvételek a Pb és S elemek jelenlétét igazolták. Egy jarositos-galenites minta röntgen pordiffraktométeres felvételén az anglesit reflexiói is megjelentek. Összesen 22 reflexió, közötte a 100-as csúcs 2,060 (2,067), a 88-as 2,99 (3,00), a 66-os 3,32 (3,33) az 58-as 2,02 (2,03) Á értékeknél (zárójelben az anglesit JCPDS kártya adatai). 10 u.m 19. ábra. Bipiramisos anglesitkristályok. Fehér-hegy. (Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel) Fig. 19. Bipyramidal anglesite crystals. Fehér Hill. (Scanning electron micrograph) 6. Melanterit Székyné Fux (1970) szerint a Ferdinánd-altáró András-telért harántoló szakaszaiban a melanterit zöld cseppköves halmazokban - melyek nagysága kivételesen az 1 m-t is elérte - fordult elő. Schréter (1948) a Hasdát-völgyben, a Péntek-táróból említ a vas-szulfidok mállásából képződött mclanteritkristályokat. Szintén melanterit kristályokat figyelt meg Pollner (1948) a Hasdát-völgyben, a Zoltán-táróban. 7. Halotrichit Székyné Fux (1970) a Ferdinánd-altáróból említi, laza fehér pamacsszerű, illetve sárgásfehér, hajszálszerű, rostos halmazokban (20. ábra).