Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai ércesedés szulfát ásványai (Szakáll Sándor, Bognár László & Kovács Árpád)

mintákat, a hidróniumjarosit helyezkedik el. A halmaz szélére esik a plumbojarosit adata is. Az összehasonlító anyagként felhasznált argentojarosit, nátrojarosit és ammóniumjarosit rácsállandó értékei messze esnek a vizsgált minták halmazától. Összefüggésben az érces területetért kálimetaszomatózissal, azt kell feltételezzük, hogy a kálium jelenléte esetén a többi jarosit-faj létrejöttének kevés esélye lehetett, ezért állnak az első halmaz rácsállandói szinte mind a hibahatáron belül a jarosithoz oly közel. A második halmaz elhelyezkedése azt jelezheti, hogy abban az esetben, amikor a jarosit képződésekor semmiképpen nem volt lehetséges a kálium normális belépése a kristályrácsba, például az ólomtartalmú ásványok felszínén, átmeneti - a plumbojarosithoz közelálló - ásványok alakultak ki olymódon, hogy az „a" tengely irányban megnövekedett a rácsállandójuk (a plumbojarosithoz közelítve). Azonban a mindenült jelenlévő kálium miatt a „c" tengelyirányban a rácsállandó értékek nem csökkentek le annyira, hogy a vizsgált minta egészét tiszta plumbojarosit fázisnak tekinthessük. Csupán a röntgendiffraktométeres felvételek alapján nem állíthatnánk, hogy plumbojarosit jelen lenne. Az elvégzett kvalitatív mikroszonda elemzések viszont azt bizonyítják, hogy a fehér-hegyi galenitkristályok felületén először anglesit képződik és az utána megfigyelt, a jarosit-csoportba tartozó fázis gyakorlatilag nem tartalmaz káliumot (6. ábra). Ehelyett csak Pb, Fe és S elemeket tudtunk ebből a néhányszor tíz pm-es rétegből kimutatni (7a. ábra). Távolodva a kristályok felületétől, a porózus jarosit rétegben rohamosan csökken a Pb mennyisége a K rovására. Végül már mintegy 60 pm-re a galenit kristály felszínétől a jarosit egyáltalán nem tartalmaz Pb-t (7b. ábra). Az EDX felvételek alapján tehát bizonyosra vehetjük, hogy a plumbojarosit a galenitkristályok felületén, a 10-20 pm-es anglesit kérgen kb. 10-35 pm-es „vastagságban" megjelenik. Az elemösszetétel változása bizonyos esetekben a jarositos rétegek színében is kifejezésre jut, amennyiben a galenitkristályok felületén sötétbarna színű, azoktól távolodva pedig egyre világosabb lesz. Más kérdés, hogy a minták röntgendiffraktométeres vizsgálatra történt preparálásakor - minthogy a mintákba a galenitkristályoktól távolabbi jarosit fásisok is belekerültek - nem lehetett tiszta, csak ólmot tartalmazó jarosit mintát preparálni. Meg kell jegyezzük, hogy a rácsállandó változása 6. ábra. Galenit (1) átalakulása anglesitté (2) és plumbojarosittá (3). Fehér-hegy. (Visszaszórt elektronkép) Fig. 6. Galena (1) alteration into anglesite (2) and plumbojarosite (3). Fehér Hill. (Back-scattered electron image)