Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

Káliföldpátok a telkibányai ércesedésben (Molnár Ferenc)

100 120 140 160 180 200 220 240 260 280 300 320 340 360 Homogenizációs hőmérséklet (°C) 1 —1 —l 1 1 l —1 —1 —1 —1 1—1 —1 —1 J 1 4 ' — .... „_ _ _. 1 2 ..... 0 • isá ) • ;or f* ! % ü 6 [ • \ y 2 " 1 O —1 —1 —• —1 —1 —1 —1 1 1 1 ' 1 j 1 — —1 —1 —1 —1 —1 —1 —1 —1 —1 —1 6. ábra. Plagioklászokat kiszorító kaliföldpat (A) és adulár (B) folyadékzárványainak homogenizációs hőmérsékleti értékeinek eloszlási diagramjai. (Lipót-akna.) Fig. 6. Frequency distribution diagrams of homogenization temperatures measured in fluid inclusions of potassium feldspars replacing plagioclases (A) and adularia crystals (B). (Lipót shaft.) 100 120 140 160 ISO 200 220 240 ZGO 260 300 320 340 360 Homogenizációs hőmérséklet (°C) Következtetések A telkibányai ércesedés területén előforduló káliföldpátok közül csupán a repedésrendszerekben észlelhető, pszeudoromboéderes megjelenésű változatra alkalmazható az adulár elnevezés. Mivel a kálitrachit földpátja az adulár morfológiai jellegeinek nem felel meg, ezért a továbbiakban a „plagioklászokat kiszorító metaszomatikus-hidrotermás eredetű kaliföldpat" elnevezés javasolt. A kétféle kaliföldpat morfológiai, összetétel- és megtartásbeli különbségei első közelítésben a hidrotermás rendszer kemizmusában beállt változásokat tükrözik. A 2. ábrának megfelelő szöveti bélyegek arra utalnak, hogy a plagioklászokat kiszorító kaliföldpat képződése után a hidrotermás rendszerben olyan jellegű változások követ-