Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai opálváltozatok ásványtani vizsgálata (Takács József)

Figyelembe véve azt a tényt, hogy a tejopál az egyik lelőhelyen (Vörösvágás) rövid távon („OR=0"), míg a másikon (Telkibánya) hosszú távon rendezett (OR=28,4), rendkívül fontos következtetés adódik. Véleményünk szerint a vizsgált opál változatok különböző mértékű rendeződése nem instabil szerkezetük következtében végbemenő átkristályosodás következménye, hanem az eredeti képződési körülmények különbségei által meghatározott. Ezen alapon a különböző OR-indexű változatok nem egy szilárd fázisú, növekvő rendeződést mutató, folyamatos kristályosodási sor közbenső termékeit adják, hanem rendeződésük mértéke külön-külön a valamikori, eltérő képződési körülményeket jelzi. Erre utalnak a hazai üledékes eredetű, átalakulatlan kovaföld rétegek (Szurdokpüspöki, Erdőbénye) között megjelenő, hosszabb távon rendezett (OR=4,0-4,1) opálsávok is. 4.5 Genetika A telkibányai opálváltozatok nem réteges vagy teléres formában, hanem a riolit szórt, kisebb-nagyobb üregeibenjelennek meg. Az üregeket teljesen kitöltik. Viszonylagos áttetszőségük és homogén színük eltér a hegységben található más, legtöbbször réteges-teléres megjelenésű opálváltozatokétól. Ezen a lelőhelyen találhatók a mikroszerkezetet és a másodlagos szerkezetet tekintve a legjobban rendezett minták. Az üde riolitban található változatok OR értéke 12,5 és 28,4 között változik. A vörösessárga opál (OR=7,9) és a tűzopál (OR=3,9) kísérő kőzete másodlagos hatást, bontódást. A replika felvételeken kimutatott zsugorodott, alaktalan, kristályos részletek - Sanders (1975) kísérletei eredményeivel való összevetés alapján - az opál kialakulása utáni, utólagos, esetleg csak kis területre kiterjedő hőmérséklet növekedést jeleznek. A színes és a nemesopál egymás melletti előfordulása azonos képződési körülményekre utalhatna, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a nemesopált is tartalmazó vörös színű riolit gyermekfej méretű szögletes darabok formájában ágyazódik be a szürke riolitba, így képződési viszonyuk ennél összetettebb. A vékony kalcedon sávokkal váltakozó tejopál rétegek keletkezése a feláramló oldat változó Si02-koncentrációjára vezethető vissza. 5. Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani Pantó György akadémikusnak, az MTA Geokémiai Kutatólaboratórium tudományos igazgatójának és dr. Kiss Jánosnak az ELTE Ásványtani Tanszék egykori tanszékvezető professzorának, hogy lehetővé tették számomra ennek a témának a kidolgozását. Külön köszönet illeti az MTA Geokémiai Kutatólaboratórium valamint az ELTE Ásványtani ill. Kőzettan-Geokémiai tanszékeinek mindazon műszeres specialistáit és technikusait, akik méréseikkel, hasznos tanácsaikkal segítették jelen munkám elkészítését.