Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai opálváltozatok ásványtani vizsgálata (Takács József)

4. A vizsgálati eredmények értelmezése 4.1 Geometriai rend az opálban A vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy az opál anyagának rendeződése két, nagyságrendileg különböző mérettartományban, a mikroszerkezet (nm) és a másodlagos szerkezet (pm) szintjén történik. 4.1.1 A mikroszerkezet („kristályszerkezet") Az Eperjes-Tokaji-hegységben, és ezen belül Telkibányán is az opál nm-es nagyságrendbe eső mikroszerkezete („rendezettség", „kristályosság") nagyon változatos (2. ábra). A nemesopál 4,1 A körüli úgynevezett „üvegpúpja" még röntgenamorf mikroszerkezetet mutat, vagyis Sanders (1975) opál-A típusának felel meg. A nagyobb fokú rendezettséget a 2,5 A-nél újként megjelenő, továbbá az üvegpúp helyét átvevő 4,1 és 4,3 A-ös reflexiók jelzik (opál-CT típus; Sanders, 1975). A további rendeződés a reflexiók magasságának emelkedésében, félértékszélességük csökkenésében, kisebb dhki-értékeknél diffúz reflexiók felbukkanásában tükröződik. Az 1. ábrából jól látszik, hogy a természetes opáloknál az opál-CT típus maga is igen változatos; rendezettségben, kristályosságban lényegesen eltérő minták is ide tartoznak. E típuson belül a rendeződés fokának leírására jól alkalmazható a 2,5 A-ös csúcs magasság/félértékszélesség hányadosa (OR-index; Takács, 1982): a nagyobb OR érték kristályosabb, nagyobb rendezettségű szerkezetet jelez. A telkibányai opálváltozatok közül a mikroszerkezetet tekintve a tejopál a legrendezettebb (OR=28,4), míg a tűzopál a legrendezetlenebb (OR=3,9) (2. ábra). 4.1.2 A másodlagos szerkezet Az opál fentiekben jellemzett mikroszerkezetű anyaga a 0,1-10 pm-es mérettartományban változatos alakú, úgynevezett morfológiai elemekké áll össze. Ezen elemek alkotják a másodlagos szerkezetet. A telkibányai zöldes opálban a belső orientálatlan halmazok körül az anyag orientált, sugárirányú szálakban rendeződik, amelyek kis vastartalmúak és optikailag anizotrop sajátosságokkal rendelkeznek (1. ábra). A telkibányai tűzopálban előforduló hatszöges, kristályos részletek feltételezhetően egy lokális rendeződési folyamat végtermékét adják (4. és 5. ábrák). A rendeződés másik lehetőségét mutatja a telkibányai tejopál és nemesopál. A tejopálban a fényhullámhossz nagyságrendjébe eső, különböző méretű, gömbölyű morfológiai elemek rendezetlenül helyezkednek el egymás mellett. A nemesopálban a tejopáléval megegyező méretű morfológiai elemek az ásvány egyes térfogatrészeiben periodikusan ismétlődve háromdimenziós rácsszerkezetet (térrács) hoznak létre. A szabad szemmel is látható színes felvillanó foltok („tüzek") helyei az ásványban ilyen, egymáshoz képest eltérő orientációjú optikai térrácsokként azonosíthatóak.