Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai opálváltozatok ásványtani vizsgálata (Takács József)

Röntgen-pordiffraktogramja (2. ábra) a tűzopálénál nagyobb intenzitású reflexiókat mutat, de rendezettsége a sárga és zöldes változatokét nem éri el. A2,51 A-ös intenzitása 20 %, OR=12,5. Kémiai elemzési adatai a II. táblázatban szerepelnek. A vizsgált minták között ennek a változatnak van a legnagyobb alkáliatartalma (K2O 0,74 %; Na20 0,21 %). Mössbauer spektruma Fe

3+-ionok jelenlétét bizonyítja, amelyek nagy valószínűséggel oktaéderes koordinációban helyezkednek el (3. ábra). 3.7 Tejopál A telkibányai tejopál átlátszatlan, homogén, tejfehér színű. Anyagában jellegzetes 0,1-1,0 mm széles, kékesszürke, kissé áttetsző rétegek Figyelhetők meg. Polarizációs mikroszkópban a tejopál 1 N-lal sötétbarna, átlátszatlan; + N-lal optikailag izotróp. Jellemző réteges megjelenését áttetsző, néhány [xm-es, kerek, szferolitos, kalcedonból álló rétegekkel való váltakozása okozza. Röntgen-pordiffraktogramján a nagy intenzitású 4,08; 4,30; 2,50 A-ös, viszonylag kis félértékszélességű és a 2,02-2,15; 1,60-1,64; 1,42-1,45 Aközötti diffúz reflexiók mellett a kvarc vonalai azonosíthatók. A 2,50 A-ös reflexió intenzitása 31 %, OR=28,4! A 4,08 Á-ös csúcs alatt jól látszik a nagyobb Bragg-szögek felé elhúzódó diffúz szoknya. Az elektronmikroszkópos replika képek a tejopált 0,1-0,2 m méretű morfológiai elemek rendezetlen halmazának mutatják. A tejopálban húzódó kalcedonrétegekböl 1-10 pm-es, légcsavarszerű kristálycsírák mutathatók ki. Szerkezetük egy pont körül sugárirányban elhelyezkedő „szálakból" épül fel (6. ábra). Az egyes szálak 0,1 u.m-es, gyöngyszerűen felfűzött, gömbölyű morfológiai elemekből állnak. A minta nyomelemeiről az I. táblázat ad tájékoztatást. 3.8 Nemesopál A telkibányai nemesopál kissé áttetsző, 1-1,5 mm-es szemcséinek alapszíne szürke. Színjátékában leggyakoribb a zöld, amely nagy intenzitással, kis térszögben, szinte „szúrósan" villan fel a minta forgatása közben. Pásztázó-elektronmikroszkóppal vizsgált másodlagos szerkezete térben periodikusan ismétlődő, gömbölyű morfológiai elemekből áll (7. ábra), amelyek mérete 0,1-0,2 pm, illeszkedésük magas szimmetriájú.