Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai opál („Telkebanyerstein") története (Papp Gábor)

Irodalom — References Almády Z. (1985): Magyarország ékkövei 2. Föld és Ég, 20, 297-300. Augustini ab Hortis, Chr. (1773): Von dem Chrysolith, Hyacinth, und Chrysopras. K.k. allergnädigst privilegirte Anzeigen, 3, 99-103. Benkö F. (1786): Magyar Minerologia. Kolo'sváratt. Beudant, F.S. (1822): Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l'année 1818. Paris. Bergmann, T. (1788): De lapide hydrophano. in: Opuscula physica et chemica. Vol. II. pp. 54-71. Born, I. von (1772, 1775): Lithophylacium Bornianum, sive Index Fossilium I-II. Pragae. Born, I. von (1790): Catalogue méthodique et raisonné de la Collection des Fossiles de Mlle Eleonore de Raab. 2 kötet. Vienne. Catalogus Fossilium Collectionis Mariannáé. Kézirat, ELTE Ásványtani Tanszék. Delius, Chr. T. (1777): Nachricht von ungarischen Opalen und Weltaugen. Abhandlungen einer Privatgesellschaft in Böhmen, 8, 227-252. Esmark, J. (1798): Kurze Beschreibung einer mineralogischen Reise durch Ungarn, Siebenbürgen und das Banat. Freyberg. Fichtel, J.E. (1791): Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen, I-II. Wien. Gyarmati P., Kozák M. & Székyné Fux V. (1986): A telkibányai opálelőfordulás földtana és genetikája. MÁFI Évi Jel. 1984-ről, 355-376. Jonas, J. (1820): Ungerns Mineralreich orycto-geognostisch und topographisch dargestellt. Pest. Kitaibel, P. (1945): Diaria Itinerarum I-II. (szerk.: Gombocz E.) Budapest. Klaproth, M.H. (1797): Chemische Untersuchung des gelben Opals von Telkebanya, in: Beiträge zur chemischen Kenntniss der Mineral körper, 2, 160-161. Koch S. (1966): Magyarország ásványai. Budapest. Koch S. (1985): Magyarország ásványai (szerk.: Mezősi J.) Budapest. Koch S. & Sztrókay K.I. (1967): Ásványtan I-II. Budapest. Lenz, J.G. (1796): Mineralogisches Handbuch. Hilburgshausen. Liffa A. (1953): Telkibánya környékének földtana és kőzettana. MÁFI Évkönyve, 41 (3). Mauritz B. & Vendl M. (1942): Ásványtan I-II. Budapest. Miller, F.J. (1778): Introductio in regnum minérale Hungáriáé et Transsylvaniáé. Kézirat. Mohs, F. (1804): Des Herrn Jac. Friedr. van der Null Mineralien-Kabinet. Wien. Piller, M. (1778): Elementa históriáé naturalis etc. Pars III. Budae et Tyrnaviae. Richthofen, E. von (1860): Studien aus den ungarisch-siebenbürgischen Trachytgebürgen. Jahrbuch d. k.k. geol. Reichsanstalt, 11, 153-278. Ruprecht, A. (1784): Über den hungarischen Pechstein. Physikalische Arbeiten der einträchtigen Freunde in Wien. 1/2. 54-56. Schönbauer, V. (1810): Descriptio Salium, Inflammabilium, Carbonum, Terrarum ac Lapidum compositorum, in Hungáriáé et Transilvania reperibilium. Viennae. Szabó J. (1893): Ásványtan. Budapest. Takács J. (1994): Atelkibányai opál változatok ásványtani vizsgálata. Top. Miner. Hung. Vol. II. 209-223. Tardy J. (1988): Orosz és ukrán utazók Magyarországon. Budapest. Tóth M. (1882): Magyarország ásványai. Budapest. Townson, R.(1797): Travels in Hungary with a short account of Vienna in the year 1793. London.