Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai ércesedés oxidásványai (Molnár Ferenc & Szakáll Sándor)

Az apofíza kvarc fő formáihoz tartozó lapok egymáshoz viszonyított méretkülönbségei változatos kristályalkatot eredményeznek. A részletesen megfigyelt, mintegy 150 db kristályon a prizmalapok rendszerint uralkodóak, de az elsőrendű hexagonális prizma {1010}, {1100} és {0110} lapjai mindig nagyobb és simább felületűek, mint a {01Ï0}, {Ï010} és {lTOO} lapjai. A kristályforma sajátos torzulását mutatják azok az egyedek, melyeken a prizma két-két egymás melletti lapja egyenlően, vagy közel egyenlően fejlődött ki, míg a maradék két lap jóval keskenyebb, vagy hiányzik. Ezen kristályok c-tengelyre merőleges metszete rombusz, vagy ahhoz közel álló alakú. Ritkábbak azok az egyedek, melyeknél a prizmalap teljesen egyeduralkodó, a romboéder forma lapjai csak aprók, ily módon ún. „csúcsromboéderes" típus jelenik meg (4. ábra). Az apofíza kvarc kristályain megfigyelhető r és z romboéderek lapjainak mérete rendszerint az alattuk elhelyezkedő prizmalapokhoz igazodik. Ezért az r forma lapjai nagyobb felületűek, mint a z forma lapjai. Ennek következtében — és a bipiramis, továbbá a trapezoéder formák hiányában — a kristályok reális szimmetriája 3m. Mivel a romboéderlapok felületének nagysága a rombusz átmetszetű kristályokon is követi a prizmalapok egyenlőtlen kifejlődését, az ilyen jellegű kristályokon a reális szimmetria mm2. Szintén az ideális szimmetria csökkenését okozza az, ha az r forma lapjai közül egy, vagy kettő nem igazodik a prizmalapok egyenlőtlen kifejlődéséhez, hanem „anomálisan" nagy felülettel jelenik meg a kristályon. Az ennek megfelelő „dauphinéi-habitus" (Frondel, 1962; Rykart, 1971) szintén gyakran előfordul a telkibányai apofíza kvarc kristályai között (5. ábra). Ezen kristályok reális szimmetriája m (Safranovszkij, 1976). Az eddigiekben taglalt alkati jellemzők szakaszos növekedésű ún. jogarkvarc megjelenésű kristályokon is megfigyelhetők (6. ábra). Ezek mellett a jogarkvarc orientált (közös kristálytani főtengelyű) továbbnövekedését mutató, pagoda-szerű felépítéssel rendelkező kristályainak előfordulását is észleltük az ércesedés területén. 4. ábra. Tűs kvarckristályok. Kánya-hegy. (Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel) (Fotó: Kovács Á.). Fig. 4. Acicular quartz crystals. Kánya Hill. (Scanning electron micrograph). (Photo: A. Kovács).