Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai ércesedés szulfidásványai (Szakáll Sándor, Molnár Ferenc, Kovács Árpád & Dódony István)

megjelenik, mely elsősorban a kristályok belső, sötétebb zónáira jellemző. Kis gyakorisággal szögletes, vagy szabálytalan alakú önálló foszlányokként, vagy kalkopirittel összenőtt szemcsékként fakóérc és akantit zárványok is előfordultak a felszínközeli ércesedés szfaleritjében. Az elektronmikroszondás vizsgálatok alapján a fakóérc ezüsttartalmú. Az akantit nemcsak zárványként, hanem a szfaleritet bekérgezve is ismeretes a Fehér-hegyről. Igen ritkán egy-egy galenit-szemcse is előfordul a szfaleritben. Némileg más megjelenésű a Telkibánya-2. sz. fúrás szfaleritje (Molnár, 1993). A fúrás 827,4-828,6 m közötti szakaszán a karbonát-meddőbe ágyazott szfalerit kristályai idiomorf megjelenésűek, egyben kalkopirit zárványosak. Itt a szfalerit magas keletkezési hőmérséklete alapján kalkopirit-szfalerit szételegyedés valószínűsíthető. Székyné Fux (1970) említ {110} szerint elrendeződött kalkopirit szemeket (21. ábra), ami viszont az egyidejű kristályosodás epitaktikus szöveti elrendeződését bizonyítja. Más ennek a szfaleritnek a nyomelemösszetétele is, mert - a felszínközeli szfalerithez képest * ' .*, ' í< 21. ábra. Kalkopirit szemek orientált elhelyezkedése szfaleritben {110} szerint. Telkibánya-2. sz. fúrás. 947,7949 m. Ércmikroszkópi felvétel. Olajimmerzió, N=85X. (Székyné Fux után) Fig. 21. Chalcopyrite grains grown orientated on sphalerite. Telkibánya-2 drillhole. 947,7-949 m. Reflected light microphoto graph. Oil immersion, Magniflcation=85X (after Széky-Fux) 20. ábra. Rétegződési hibák szfaleritben. Fehér-hegy. (Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel) Fig. 20. Dislocations in sphalerite. Fehér Hill. (Transmission electron micrograph)