Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)
A telkibányai ércesedés szulfidásványai (Szakáll Sándor, Molnár Ferenc, Kovács Árpád & Dódony István)
A kémiai összetételéről a mikroszonda elemzések adtak pontosabb felvilágosítást (II. táblázat). Az elemzésekből a következő jellegzetességek állapíthatók meg. A kén mellett az esetek egy részében csak az ezüst, vagy mellette még Sb, As, illetve Zn és Cu is megjelenik kis mennyiségben. Különösen a réz megjelenése tendenciózus, mennyisége néhány százaléktól 7%-ig terjedhet (megjegyzendő, hogy ez utóbbi összetétel már átmenetet jelez a jalpait felé). A réztartalom az akantit két generációjában különbözik leginkább, hiszen a korábbi kiválások általában réztartalmúak, míg a későbbiek nem tartalmaznak rezet. Kísérő ásványai az említett szulfidokon kivül az adulár, a jarosit (mely néhány esetben, közvetlenül a nagyobb akantit foltok mellett Ag tartalmú, tehát az argentojarosit jelenlétét sem lehet kizárni) és egy Sb,Fe-oxid, melynek narancssárga porszerű foltjai a jarosittal együtt igen jellegzetesek a nagyobb akantit szemcsék környezetében. Az ércesedés északi részén, a kékedi Hasdát-völgyben, a kovás, pirithintéses zónákban, a piritben zárványként és a kvarcban magában is pár pm-es szemcsékként jelenik meg termésarany társaságában. Összességében megállapítható, hogy az akantit a legfontosabb ezüstásvány Telkibányán, feltehetően a hajdan ezüstért bányászott érc fő ásványos alkotója lehetett (miként az András-bányánál talált kései gazdag lelet jelzi). Általánosan elterjedt a telérekben. A mikroszonda szöveti képek alapján legalább két generációját lehet megkülönböztetni, egyik a pirit, szfalerit, galenit zárványaként, míg másik a szfalerit, galenit, proustit, freibergit felületén, önállóan, illetve klórargirittel együtt kiválva jelenik meg. 2. 3. Szfalerit Telkibányán a szfalerit előfordul az ércesedés mélyebb, a bányabeli feltárások feltárt zónáinak polimetallikus ércdúsulásaiban, illetve - igaz kisebb mennyiségben - a felszíni vagy felszínközeli érces képződményekben egyaránt. Székyné Fux (1970) a következő helyeken figyelte meg: Ferdinánd-altáró, Lobkowitz-telér és a Telkibánya-2. sz. fúrás. AFerdinánd-altáróban a karbonátos üregekben sötétszínű marmatit jellegű szfalerit fordult elő. Az 1864 m-en lévő agyagos-karbonátos telérben 3-4 cm-es, vörösbarna színű kristályairól tett említést. A Lobkowitz-telérben (Csengő-bánya 80-as szint), az ércdús szakaszokban pirittel összenőve jelenik meg (13. ábra), gyakran kalkopirittel társultan. Benne zárványként kalkopiritet, tetraedritet és akantitot („argentitet") észlelt. A belső reflex színe alapján II. táblázat - Table II A fehér-hegyi akantit vegyi összetétele. Chemical composition of acanthite from Fehér Hill. Elemző - Analyst: Kovács Á. (AMRAY 1830 I, EDAX 9900: 20 kV, 10" 10 A SiLi detector; Univ. of Miskolc, Dept. of Metallurgy) tömeg% — wt% Ag 12,44 S 87,56 100,00 (két elemzés átlaga - average of two measurement)
