Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)
A telkibányai ércesedés genetikája folyadékzárvány vizsgálatok alapján (Molnár Ferenc)
2. A hidrotermás tevékenységnek három fő szakasza volt: a. ) A 240-265 °C hőmérsékletű korai fluidumokhoz kapcsolódik a hidrotermás adulárosodás, valamint a polimetallikus ércparagenezis (szfalerit) kialakulása. Abefogadó kőzet repedésrendszerében korai kvarc-kalcit kiválás ment végbe a zárt, litosztatikus (90 bar) nyomású rendszerben. A hidrotermás fluidumok uralkodóan alkáli-kloridos összetételűek voltak, 2,5 NaCl ekv.s.% koncentráció értékkel. b. ) A következő fázisban, 230 °C körüli hőmérsékleten, a hidrotermás rendszer felnyílása során gőz/gázfázisban dús fluidumrendszer jött létre, melyhez a hidrotermás breccsák képződése kapcsolható. A nyomáscsökkenés következtében felforrt oldatok gőz/gázfázisa a repedésrendszereken beáramló rétegvízzel keveredve alacsony pH-jú, kis koncentrációjú, alkáli (bi)karbonátos-szulfá tos jellegű fluidumokat hozott létre. c. ) 215 °C alatt a telérek egy részében a felnyílás utáni intenzív oldatkeveredéshez a hőmérséklet csökkenésével együtt a fluidumok koncentrációjának csökkenése társult. A telérek hasadékrendszerében ezenkívül egy egyszerű, oldatkeveredés nélküli hűlési folyamat is végbement. 3. Az ércesedés paleomélysége minimálisan 300-400 m lehetett. 4. A paleohőmérsékleti mező aszimmetrikus szerkezetű volt, a riolit és andezit kitörési centrumokkal nem állt összefüggésben. A hőmérsékleti mező indukálója az ércesedés központi részei alatt feltételezett szubvulkáni test lehetett, de a területen kimutatott törésvonalakhoz kapcsolódó termális anomáliák megerősítik azt a korábbi elképzelést, miszerint az ércesedés kialakulásában az aljzatból mobilizált elemeknek lényeges szerepe volt. Az ércesedésen belüli két hőcentrum közül a Kánya-hegy K-i részén elhelyezkedő a jelentősebb, és ez egybeesik az egykor legintenzívebben művelt bányamezővel. A hőmérsékleti mező D-i irányú nyitottsága tektonikai és fedettségi okokra vezethető vissza. Irodalom —References Bodnár, R.J., Reynolds, T.J., & Kuehn, C.A. (1985): Fluid inclusion systematics in epithermal systems. Reviews in Econ. Geol. 2.: Geology and geochemistry of epithermal systems. 73-88. Boriszenko, A.Sz. (1977): Izucsenyje szolevovo szosztava rasztvorov gazovozsidkih vkljucsenyej v minyeralah metodom kriometrii. Akad. Nauk. Szibirszk. Otgy. Geol.-geofiz. No. 8. 16-27. Collins, RL.F. (1979): Gas hydrates in C02-bearing fluid inclusions and the use of freezing data for estimation of salinity. Econ. Geol. 74. 1435-1444. Jermakov, N.R & Dolgov, J.A. (1979): Termobarogeohimi; Nyedra, Moszkva. 271. Fournier, R.O. (1979): Geochemical and hydrologie considerations and the use of enthalpy-chloride diagrams in the prediction of underground conditions in hot spring systems. Journal of Vole, and Geothermal Res. 5., 1-16. Fournier, R.O. (1985): Carbonate transport and deposition in the epithermal environment. Reviews in Econ. Geol. 2.: Geology and Geochemistry of Epithermal Systems. 63-72.
