Papp Gábor - Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 1. Miskolc, 1993)

A „mauritzit", Erdőbénye nevezetes szaponit-változata (Weiszburg Tamás - Bada Gábor - Dódony István - Jánosi Melinda - Lovas György - Nagy-Balogh Judit - Nagy-Czakó Ilona - Nagy Sándor - Papp Gábor)

A „mauritzit" esetében a kiválási sorban elfoglalt hely alapján nem kérdőjelezhető meg a primer hidrotermás keletkezés. A két megfigyelés összhangba hozható, ha feltételezzük, hogy az agresszív hidrotermás folyamat során bomlottak el a befoglaló kőzet színes elegyrészei, és ugyanezen folyamat hozta létre az üregekben a szaponitot. Ez a feltételezés, figyelembe véve a kőzet szokatlan kemizmusát (különösen alacsony Mg-tartalom, Pentelényi, 1968) egyben magyarázatot is ad arra, hogy a hasonló környezetben másutt (pl. Kisnánán) gyakorta megjelenő, megszokott összetételű (magnéziumban gazdag) szaponit helyett miért találunk itt magnéziumban szegény, az oktaéderes pozíciókban jelentős részben vassal helyettesített szaponit változatot. Az üregek hidrotermás ásványainak és a befoglaló kőzet kémiai és ásványos alkatának ilyen összefüggését támasztják alá a karbonátásványokon végzett vizsgálatok is (Weiszburg et al., 1993). A ferrivas tömeges jelenléte alapján másodlagos oxidatív hatást is valószínűsíthetünk. Arra, hogy ebben a felszínre kerülés (lásd a korábbi lábjegyzet) mellett valamely más, közbenső geológiai folyamat, pl. felszíni vizek leszivárgása is szerepet játszott, eddig csupán a karbonátok vizsgálatánál talált közvetett utalások mutatnak. Közvetlen bizonyítékot csak a hegy gyomrában ma is rejtőzködő üregek feltárásával, és a vizsgálatok elvégzéséig garantáltan légmentes tárolásával tudnánk szerezni. Ezért e ponton gyűjteményeink becses „mauritzitjainak" ásványtani vizsgálata és a Mulató-hegy üregkitöltő ásványai geológiai történetének megismerése elválik egymástól. A szerzők köszönetet mondanak dr. Kákay Szabó Orsolyának a kézirat gondos átolvasásáért és hasznos kritikai észrevételeiért. A szerzők címe - Contact address of the authors: ELTE TTK Ásványtani Tanszék H-1088 Budapest Múzeum krt. 4/A Irodalom - References Arikas, K. (1973): Die „Viridite" im Tholeyit von Toley (Saar). N. Jb. Miner. Abh., 120 (1), pp. 83-97. Badaut, D., Besson, G., Decarreau, A. & Rautureau, R. (1985): Occurrence of a ferrous, trioctahedral smectite in recent sediments of Atlantis II Deep, Red Sea. Clay Min., 20, pp. 389-404. Dric, V. A. & Kosszovszkaja, AG. (1990): Glinyisztije minyerali: szmektyiti, szmesanoszlojnije obrazovanyija. Trudi Geol. Inszt. AN SzSzSzR, No. 446, pp. 1-214.